A brit Nemzetközösség felfüggesztette a Fidzsi-szigetek státuszát<br/>

A brit Nemzetközösség külügyminiszteri tanácsa kedden felfüggesztette a Fidzsi-szigetek részvételét a szervezet döntéshozó testületeiben, de nem hozott gazdasági szankciókat a Csendes-óceán déli részén fekvő ország ellen, ahol fegyveres lázadók államcsínnyel megdöntötték a törvényes kormányt.

"A Fidzsi-szigetek mindaddig nem vehet részt a Nemzetközösség tanácsainak munkájában, amíg az országban nem állítják helyre a demokráciát és a jogállamiságot" - mondta Mompati Merafhe botswanai külügyminiszter, a testület elnöke.

A külügyminiszteri tanács felszólította a Fidzsi-szigetek katonai vezetését: határozza meg az alkotmányos kormányzás helyreállításának menetrendjét, egyúttal a Suvában túszul ejtett politikusok, köztük Mahendra Chaudhry miniszterelnök szabadon engedését követelte.

Az 54 tagú Nemzetközösség, amely Nagy-Britanniát és több volt gyarmatát tömöríti, 1987-ben már felfüggesztette a Fidzsi-szigetek részvételét egy államcsíny miatt, és csak 1997-ben fogadta vissza a csendes-óceáni országot. A külügyminiszterek "mély aggodalmuknak" adtak hangot a Salamon-szigeteki államcsíny miatt is.

Mint az [*****] beszámolt róla Georg Speight, a bukott üzletemberből lett puccsista és hívei május 19-én hatoltak be erőszakkal a parlament épületébe és ejtettek túszokat. Céljuk az első hindu származású miniszterelnök, Mahendra Chaudhry hatalmának megdöntése az őslakos melanéz népcsoport védelmében. A miniszterelnököt magát is túszként tartják fogva a törvényhozás több tagjával együtt a suvai parlamentben.

A lázadók szóvivője tudatta még, hogy a puccsisták Ratu Sir Kamisese Mara államfő lemondását és az alkotmány megváltoztatását is követelik.

(MTI)

Ajánló:

Korábban:

(2000. május 29.)