A tanácskozáson a felek megvitatják a csernobili 3. reaktor bezárásával felmerülő problémákat, a pótlólagos kapacitások megépítését, lehetséges szerves fűtőanyag-szállításokat, illetve a csernobili atomerőmű bezárásából adódó veszteségeket.
Jurij Kosztenko képviselő, volt ukrán környezetvédelmi miniszter elmondta: az ukrán küldöttség ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy a Kijev és a G7 között aláírt emlékeztető nemcsak Ukrajnát kötelezi az erőmű 2000-ben történő bezárására, de a G7-országokat is az ezzel kapcsolatos munkálatok finanszírozására.
Az ülésen várhatóan szó lesz a csernobili atomerőmű termelését pótló hmelnickiji és rivnei félbehagyott reaktorok befejezésének lehetőségéről is.
Charles Frank, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési bank (EBRD) első alelnöke a múlt héten Kijevben úgy foglalt állást, hogy a csernobili erőművet 2000-ben anélkül is be kell zárni, hogy az EBRD részt venne a két reaktorblokk befejezésének finanszírozásában.
A RBMK-1000-as típusú 3. számú, egyetlen működőképes csernobili reaktor egyébként ismét "félgőzzel" dolgozik. Hétfő hajnalban az egyik villanygenerátor olajozórendszerében bekövetkezett rendellenesség miatt az automata biztonsági rendszer leállította a turbógenerátort. A reaktor teljesítménye így 500 megawattra csökkent. A javítási munkák várhatóan március 30-ig tartanak.
A csernobili atomerőmű bezárása és a pótló reaktorok befejezése lesz a témája egy másik ukrajnai nemzetközi értekezletnek. A Kijevtől északra fekvő Szlavuticsban kedden és szerdán a csernobili alapítvány adományozó országainak képviselői a bezáráson kívül az 1986-ban felrobbant 4. számú reaktor fölé emelt betonszarkofággal kapcsolatos aktuális kérdéseket is megvitatják.
(MTI)
Ajánló:
(angolul)
Korábban:
(2000.01.12.)