A Nagy Jubileum egyik legkiemelkedőbb eseményére a Szent Péter Bazilikában került sor, ahol Krisztus helytartója az egyház nevében bocsánatot kért Istentől és az érintett emberektől a katolikusok múltban elkövetett vétkeiért és mulasztásaiért.
A szentatya már korábban többször is közölte: a bocsánatkéréssel az a célja, hogy a keresztények megtisztítsák az emlékezetet, s megtörténjék a kiengesztelődés a keresztények és az egyház, illetve az emberiség között.
A keresztény egyház kétezer éves történetének összes bűnéért kért most bocsánatot II. János Pál. A Nemzetközi Teológiai Bizottságnak a napokban bemutatott dokumentuma teológiailag is megalapozza a bocsánatkérés eszméjét, hét fejezetben foglalva össze a katolikusoknak az elmúlt évszázadokban elkövetett vétkeit.
Az egyház azokat a bűnöket vallja meg, amelyeket az "igazság szolgálatában" követtek el, vagyis a türelmetlenséget és az erőszakot a másként gondolkodókkal szemben, a keresztes hadjáratok során elkövetett borzalmas cselekedeteket, az inkvizíció módszereit, valamint a keresztények közötti széthúzást eredményező vétkeket, a kiátkozásokat, üldözéseket.
Az egyház bocsánatot kért a zsidók ellen elkövetett vétkekért, a korábbi időszakokban tanúsított megvetésért, az ellenségeskedésért, a hallgatásért.
Nem hiányoznak a "bűnbánat listájáról" az evangelizáció során elkövetett bűnök sem, amelyek a béke és a népek jogai ellen hatottak, sértettek más kultúrákat és vallásokat, semmibe vették az emberi méltóságot, a nők, a más fajok és népcsoportok jogait. Az egyház bocsánatot kér azokért a tettekért is, amelyeket a társadalmi igazságosság, a gyengék, a még meg nem születettek ellen követtek el.
(MTI)
Ajánló:
angolul