A szerb tájékoztatási minisztérium közleménye szerint a Zivadin Jovanovic külügyminiszter tavaly decemberi kínai útjáról készült jelentést elfogadva a jugoszláv kormány - többek között - időszerűnek és kölcsönösen előnyösnek nevezte a látogatást.
A kínai legfelsőbb vezetés megerősítette a Jugoszlávia területi épsége és szuverenitása megőrzéséhez nyújtott elvi támogatását, síkra szállt az 1244. számú ENSZ biztonsági tanácsi határozat maradéktalan és következetes teljesítéséért.
A belgrádi vezetés politikai támogatást elsősorban e téren, a NATO-csapásokat követően tavaly nyáron átmeneti nemzetközi igazgatás alá vont dél-szerbiai Koszovó tartománnyal kapcsolatban remélhet a Biztonsági Tanács állandó tagjától, a vétójoggal rendelkező Kínától. Koszovót illetően számíthat Oroszországra is. Moszkva korábban azonban elhatárolódni látszott a Milosevic-rendszertől; a minapi orosz parlamenti választások után Belgrád a Kremllel szemben álló orosz kommunisták eredményeit méltatta.
Igor Szergejev orosz védelmi miniszter múlt havi jugoszláviai látogatása után Belgrádban a katonai együttműködés is előtérbe került, bár Szergejev lényegében kizárta az orosz fegyverszállítás lehetőségét. A jugoszláv kormány üdvözölte, hogy Peking kész részt venni a jugoszláviai újjáépítésben, és jelentősnek ítélte - a belgrádi sajtó szerint kulcsfontosságú pillanatban nyújtott, 300 millió dolláros - kínai hitelt is.
Belgrádi lapok szerint Kína a harmadik szerbiai mobiltelefon-hálózat kiépítése után is érdeklődik. Az Európai Unió és az Egyesült Államok megpróbálja nemzetközileg elszigetelni a belgrádi vezetést. A szerbiai ellenzék és a kisebbik jugoszláv köztársaság, Montenegró kormánya a Nyugattal keres kapcsolatokat.
(MTI)
Ajánló:
(Minden, ami fontos Jugoszláviáról, angol nyelven.)