Sem Bush, sem Clinton nem felel 2001. szeptember 11-ért

Egyebek mellett a hazai titkosszolgálatok radikális átalakítását javasolja végső jelentésében a 2001. szeptember 11-i terrortámadások körülményeit vizsgáló független amerikai bizottság. A bizottság felsorolja az elkövetett hibákat, de sem BUsht, sem pedig Clinton volt elnököt nem marasztalja el a mulasztásokért. A jelentést csütörtökön hozták nyilvánosságra. Közben olyan videofelvételek kerültek nyilvánosságra, amelyeken az egyik gép elrablói láthatók, amint átesnek a reptéri ellenőrzésen.

2002. szeptember 21. - George Bush elnök kormánya az amerikai kongresszus nyomására elfogadja, hogy 5 demokrata párti és 5 republikánus párti képviselő részvételével független vizsgálóbizottságot hozzanak létre a merényletek körülményeinek feltárására.

2002. november 27. - Henry Kissinger volt külügyminisztert bízzák meg a testület vezetésével. Lemondását követően, december 16-án a mérsékelt republikánus Thomas Kean, New Jersey egykori kormányzója került a helyére.

2004. március 23. - A bizottság nyilvánosságra hozza első előzetes jelentését, amely szerint a jelenlegi és az előző amerikai kormánynak a diplomáciai erőfeszítések helyett már sokkal korábban erőt kellett volna alkalmaznia az al-Kaida terrorszervezet ellen. A bizottság meghallgatta Colin Powell amerikai külügy- és Donald Rumsfeld védelmi minisztert, valamint Madeleine Albrightot és William Cohent, az előző kormány külügy-, illetve védelmi miniszterét.

2004. március 24. - A bizottság nyilvános ülésen meghallgatja Richard Clarke-ot, aki a terrorizmus elleni harc fehér házi koordinátora volt négy egymást követő elnök alatt, és vádló hangnemű könyvet írt Bush politikájáról. Clarke egyebek között azzal vádolta a meghallgatáson (és könyvében) George Bush elnököt és kormányát, hogy 2001. szeptember 11. előtt elhanyagolta a terrorizmus elleni harcot, nem ismerve fel, milyen veszélyt jelent az al-Kaida terrorhálózat.

2004. április 8. - Condoleezza Rice, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadója megjelent a bizottság előtt, és kijelentette nyilvános meghallgatásán, hogy Bush elnök igenis tudatában volt az al-Kaida jelentette fenyegetésnek 2001. szeptember 11. előtt is, és egyszer s mindenkorra le akart számolni a terrorhálózattal. Rice hangsúlyozta, hogy a Bush-kormány első rendelete az al-Kaida elleni harc kérdésével foglalkozott.

2004. április 14. - A bizottság azzal vádolta az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséget (CIA), hogy nincs műveleti stratégiája az al-Kaida elleni harcban. A CIA akkori igazgatója, George Tenet elismerte a hírszerzés hibáit.

2004. április 29. - Tevékenységének egyik legfontosabb szakaszában a bizottság zárt ajtók mögött meghallgatta George Bush amerikai elnököt és Dick Cheney alelnököt.

2004. május 19. - A bizottság egy újabb köztes jelentése megállapította, hogy a tűzoltóság és a rendőrség rivalizálása, a kommunikációs rendszer és a mentőszolgálatok közötti kapcsolattartás problémái egyaránt hátráltatták New Yorkban a mentési munkálatokat a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után.

2004. június 16. - A bizottság kijelentette, hogy "nincs hitelt érdemlő bizonyíték" az időközben megdöntött iraki diktátor, Szaddám Huszein és az Egyesült Államok elleni merényleteket elkövető al-Kaida terrorhálózat közötti kapcsolatra. Bush elutasította a testület megállapítását.

2004. június 17. - Utolsó időközi jelentésében a bizottság elmarasztalta az amerikai légvédelmi rendszert a működésében mutatkozó hiányosságokért. Következtetése szerint az amerikai légvédelemnek nem volt esélye lelőni a terroristák hatalmába került gépeket, ehhez túlságosan nehézkes volt működésének rendszere. A körülményesség egyik fő oka, hogy csak a hagyományos túszejtő-zsaroló és az ellenlépésekre némi időt hagyó terrorakciókkal számoltak, amikor kidolgozták az eljárási szabályokat. Így ezek alkalmatlannak bizonyultak az öngyilkos gépeltérítők gyorsan lebonyolított terrorakcióival szemben.