Észak-Korea nem szereli le atomfegyvereit mindaddig, amíg nem rendezi diplomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal. A Manicsi Simbun amerikai kormányforrásokra hivatkozva azt írta, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) "minimális nukleáris elrettentő eszközt" tart hadrendben mindaddig, amíg nem rendezte kapcsolatát az USA-val.
A lap szerint a "minimális nukleáris elrettentő eszközön" Észak-Korea a már eddig elkészített atomfegyvereit érti, amelyekhez 1992 előtt, vagy atomprogramja újraindításakor, 2003-ban dúsított uránt.
Ugyanakkor a KNDK ígéretet tett arra, hogy amennyiben rendeződött Amerikához fűződő viszonya, és megfelelő garanciákat kapott arról, hogy az USA nem indít támadást, befagyasztja atomprogramját.
Egy másik lap egy magas rangú észak-koreai emigráns politikusra hivatkozva azt közölte, hogy a KNDK pakisztáni segítséggel dúsított uránt 1996-tól. Hvang Dzsang Jop, a Koreai Munkapárt titkára, aki 1997-ben egy hivatalos út során kért menedékjogot Japánban a Tokio Simbunnak elmondta, hogy Pakisztán 1996-ban állapodott meg a KNDK-val a közös atomfegyver fejlesztésről.
Hvang Dzsang Jop szerint Észak-Korea a megállapodás értelmében dúsított uránt állított elő, azonban az emigráns vezető nem tudott további részleteket az ügyről.
Jop értesüléseit igazolja a Pakisztánban a héten kirobbant atombotrány is, amelyben Abdul Kádir Hán, a pakisztáni atomprogram atyja bejelentette, hogy atomtitkokat és technológiát adott át Észak-Koreának Líbiának és Iránnak.
A koreai atomprogram újabb részleteit feltáró sikkek egy nappal az után láttak napvilágot a japán sajtóban, hogy Észak Korea hozzájárult a pekingi hatoldalú tárgyalások folytatásához.
A koreai atomválságot megoldani hivatott, Észak és Dél-Korea, az USA, Japán, Oroszország és Kína részvételével zajló tárgyalások 2003 nyarán nem hoztak eredményt. Szakértők szerint az is diplomáciai siker, hogy a feleket egy második fordulóra is tárgyalóasztalhoz lehet ültetni.