Az év végéig való felkészülés olyan cél, amit "nem szeretnénk elmulasztani, de ha elmulasztanánk, még az sem lenne olyan tragikus, mert jogilag azt csak május 1-jére kell elvégezni" - fogalmazott Juhász Endre egy budapesti sajtóbeszélgetésen.
Az Európai Bizottság szerdán sürgette a tíz csatlakozó országot, köztük Magyarországot, hogy gyorsítsa fel uniós intézményeik kiépítését, ha a tervek szerint már január 1-jétől részesülni kíván a felzárkózást segítő kohéziós és strukturális alapokból. A két felzárkóztatási alapból 22 milliárd euró vár 2004 és 2006 között az új tagországokra.
Az integrációs ügyek koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter hozzátette: tekintettel arra, hogy a csatlakozási szerződés szerint a január 1. utáni kiadásokat már el lehet később ismertetni, fontos lenne, hogy a felkészüléssel december végéig kész legyenek az intézmények. Kiemelte azonban azt is: ha ez nem sikerül, az nem azt jelenti, hogy azt a pénzt elveszítettük.
Megjegyezte: "az elveszítés kérdése legkorábban 2006 végén vethető fel", hiszen először kötelezettségvállalás történik a rendelkezésre álló összegből, és utána annak a végrehajtására általában még két éve van a tagállamnak.
A bizottság által megfogalmazott kritikák közül Juhász Endre kiemelte az 5 uniós operatív programért felelős irányító hatóságon dolgozók létszámának elmaradását a bejelentett keretszámtól. Hozzáfűzte: a kormány által elhatározott takarékossági intézkedések jegyében - amelyek az uniós felkészülést nem érintik - a létszámbővítéshez már külön kormányfelhatalmazás kell. Példaként elmondta, hogy a múlt hét szerdán a regionális operatív programért felelős Nemzeti Területfejlesztési Hivatal ezt már megkapta.
Juhász Endre, annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság kritizálta az ellenőrzési stratégia hiányosságát, közölte: ezt a stratégiát a kormány a szerdai ülésén hagyta jóvá. A tárca nélküli miniszter megjegyezte: nem az országos hatáskörű szervekről, az ÁSZ-ról, vagy a Kehiről, hanem az egyes minisztériumok úgynevezett felügyeleti ellenőrzéséről van szó.
Magyarország felkészültségében a harmadik fő kritika az élelmiszerüzemek higiéniáját, az élelmiszerbiztonságot illette. "Elismerem, hogy itt vannak problémák, elsősorban a vágóhidak területén" - mondta Juhász Endre, hozzátéve, hogy legalább 200 olyan vágóhíd van ma Magyarországon, amely nem felel meg az EU-s normáknak, nem kapott derogációt, de elméletileg az egész közös piacra tud szállítani. Hozzátette: ha ezeknek nem sikerül az uniós követelményeknek megfelelniük, akkor be kell zárni őket. A minszter szerint joggal léptetne életbe védőintézkedéseket az Unió, ha tovább működnének a rossz minőségű vágóhidak, mert elvileg a belépés után megszűnik az áruellenőrzés a belső határon.