Ismerje meg a Konvent főszereplőinek véleményét!

Az alábbi összeállításból kiderül, hogy az Európai Unió legnagyobb tagállamai, a kisebb államok, a csatlakozó országok, az Európai Bizottság és az Európai Parlament milyen álláspontra helyezkedett az Unió új intézményrendszeréről zajló vitában.

1) Az Európai Tanács (állam- és kormányfők testülete) élén több évre választott elnök álljon-e?

Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Spanyolország helyesli ezt, míg a kis tagállamok, a tagjelöltek, az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) ellenzi.

2) A bizottságnak 15 tagja (biztosa) és több "albiztosa" legyen-e?

Németország, Franciaország, Nagy-Britannia és az EP támogatja; a kis tagországok rotáció esetén támogatják, míg az EB, Spanyolország és a tagjelöltek elvetik. Utóbbiak ragaszkodnak az "egy tagország - egy biztos" elvhez.

3) Az Európai Tanácsban a döntések érvényességéhez az kell, hogy az igennel szavazó tagállamok az unió össznépességének legalább a 60 százalékát képviseljék.

Németország, Franciaország és az EP helyesli ezt, a kis tagállamok (néhány kivétellel) úgyszintén. Elvetik a javaslatot a tagjelöltek, Nagy-Britannia és Spanyolország, míg az EB 50 százalékos küszöböt javasol.

4) Az Európai Bizottság elnökének személyére az Európai Tanács tegyen javaslatot, s azt az Európai Parlament hagyja jóvá.

Nagy-Britannia és Spanyolország egyetért ezzel, az EB is el tudná fogadni. Ellenzi az elképzelést Németország, Franciaország, az EP, a kis tagállamok és a tagjelöltek. Valamennyien azt akarják, hogy az EB elnökét az EP válassza meg.

5) Legyen-e az uniónak saját külügyminisztere?

Ezzel minden fél egyetért, kivéve Nagy-Britanniát; London azt akarja, hogy az illető titulusa "európai külképviselő" legyen.

6) Az európai külügyminiszter legyen egyúttal az EB alelnöke és a külügyminiszterek tanácsának az elnöke.

A kis tagországok, a tagjelöltek és az EP helyesli ezt, miként Berlin és Párizs is; utóbbiak azt szeretnék, ha a külügyminiszter képviselné az EU-t a nemzetközi szervekben. Nem ért egyet a javaslattal Nagy-Britannia, Spanyolország és az EB. Utóbbi szerint az európai külügyminiszter nem lehet alelnöke a bizottságnak.

7) Rendezzenek-e népszavazást az uniós tagországokban az európai alkotmány jóváhagyása végett?

Az EP és Spanyolország egyetért ezzel, néhány kivételtől eltekintve a kis tagországok és a tagjelöltek is helyeslik. Franciaország és Nagy-Britannia elveti a javaslatot, míg Németország és az EB országtól függően rendezne népszavazást.

8) Hozzanak-e létre egyfajta törvényhozó miniszteri tanácsot, az Európai Parlament második kamarájaként?

Nagy-Britannia és Spanyolország kivételével minden fél támogatja ezt.

9) Váljék-e lehetővé néhány EU-tagállam szorosabb együttműködése a külügyek és a védelem terén?

Szinte mindenki támogatja; az EB-nek a helyeslés mellett fenntartásai vannak, miként (Lengyelország kivételével) a tagjelölt országoknak is. Nagy-Britannia helyesli, ám elveti az "európai védelem" elvét.

10) A szorosabb együttműködésre lépő tagállamok kössenek kölcsönös védelmi egyezményt.

Egyértelműen támogatja ezt az EP, a kis tagállamok, Német- és Franciaország. Fenntartásokkal helyesli az EB, míg kételyeit hangoztatja Spanyolország és a tagjelöltek. A NATO létére hivatkozva elutasítja Nagy-Britannia.

11) A tagországok kölcsönösen nyújtsanak egymásnak segítséget terrortámadások elhárításához.

Minden fél egyetért.

12) Az Európai Unió használja-e az államszövetség formulát?

Az EB, Német- és Franciaország, a kis tagállamok és az EP egyetért vele, fenntartásokkal helyeslik a tagjelöltek is. Elutasítja Nagy-Britannia és Spanyolország, míg Párizs álláspontja szerint az EU "nemzetállamok szövetsége".

13) Kötelező érvényű legyen-e az EU által kidolgozott alapvető jogok európai chartája?

Ezt csak Nagy-Britannia, valamint a kis tagországok közül Írország és a skandináv államok utasítják el határozottan; a többiek támogatják.