Lehallgatási botrány Csehországban

A csehországi parlamenti ellenzék magyarázatot követel, hogy a korábbi évekhez képest miért emelkedett sokszorosára a rendőrségi lehallgatások száma. A csehországi lehallgatási ügy akkor indult, amikor egy ellenzéki képviselő panaszt tett lehallgatásának gyanúja miatt. Komolyabb belpolitikai botránnyá akkor szélesedett, amikor Vladimír Spidla kormányfő beismerte, gyakran betekint a lehallgatási jegyzőkönyvekbe - amihez joga is van.

Csehországban tavaly nagyon megugrott a rendőrségi lehallgatások száma, az ellenzék és a parlament illetékes bizottsága ezért magyarázatot követel a kormánytól. Míg 1998-ban a rendőrség és a titkosszolgálatok összesen 1300 esetben kértek engedélyt az ügyészségtől a lehallgatásokhoz, addig 2002-ben már 9450 esetben. 2001-ben is csak 2500 ilyen esetről van hivatalos nyilvántartás, holott ez a korábbi évek legmagasabb adata volt akkor.

Jirí Bíly a hatósági lehallgatásokat ellenőrző parlamenti bizottság - népszerűbb nevén a Nagy Fül - polgári demokrata párti (ODS), ellenzéki elnöke hétfőn bejelentette, szeretnék tudni, miért ugrott meg annyira tavaly a lehallgatások száma.

A lehallgatások ügye akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor Vladimír Tlusty, a költségvetési bizottság elnöke, egy ismert, szintén ODS-es képviselő, panaszt tett a belügyminisztériumnál azért, mert azt gyanította, hogy telefonbeszélgetéseit lehallgatják. A panasz kivizsgálásakor kiderült, hogy bizonyos esetek kapcsán Stanislav Gross belügyminiszter és Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter beszélgetéseit is rögzítették a titkosszolgálatok. A hatóságok azzal magyarázták a dolgot, hogy a lehallgatás nem a miniszterekre, hanem az őket hívó személyekre irányult.

Komolyabb politikai felhangot akkor kapott a lehallgatások ügye, amikor Vladimír Spidla kormányfő egy parlamenti meghallgatáson beismerte, hogy figyelemmel kíséri a lehallgatásokat, illetve bele-beleolvas a dossziékba. Jan Klas (ODS) parlamenti képviselő szerint Spidla a rendszerváltás utáni első olyan kormányfő, aki ezekkel az ügyekkel is foglalkozik. "Nem állítom, hogy ez törvényellenes. Mindenesetre Spidla az első olyan cseh miniszterelnök, aki ilyesmivel is foglalkozik, illetve akinek ilyesmire is futja idejéből" - mondta a hét végén újságíróknak Klas, aki a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság elnöke. Klas szerint Spidla elődjeit nem érdekelték ezek a dolgok. A CTK hírügynökség úgy tudja, hogy Spidla több tucat ügyben kért tájékoztatást a lehallgatásokról. A kormányfő, akinek törvényes joga van megismerkedni a lehallgatások anyagaival, nem reagált a kritikára.

Az ellenzék ugyanakkor élesen bírálja a kormánykoalíciót azért is, mert a múlt héten első olvasatban keresztül vitte a parlamenten a Biztonsági Információs Szolgálatról (BIS) szóló törvény módosítását, amely tovább erősítené a titkosszolgálatok lehetőségeit a lehallgatásokra, mégpedig úgy, hogy eközben gyengülne a parlamenti ellenőrzés. A polgári demokraták és a kommunisták jelezték, hogy a következőkben megpróbálják megakadályozni a törvénymódosítás végleges elfogadását.

Az utóbbi időben a kormányfő nem rejtette véka alá, hogy elégedetlen a titkosszolgálatok munkájával. Konkrétumokat azonban nem árult el. A viták miatt május közepén lemondott a civil titkosszolgálat (BIS) és a nemzetbiztonsági hivatal vezetője Jirí Ruzek és Tomás Kadlec. Távozásuk okát a prágai sajtó a kormánykoalíción belül zajló politikai viták, a kirobbant botrányok, valamint a két szolgálat közötti vetélkedésben látja.