A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és EU-támogatások Hivatala hiába próbált pályázati ötleteket beszerezni. Az áprilisban több mint hatmilliárd forintos költségvetéssel létrehozott Európa-pályázat előkészítő alap május 30-ig várja a konkrét pályázatötleteket az önkormányzatoktól és kistérségektől, akiknek arról kellene nyilatkozni, hogy hol, milyen fejlesztésre vennének igénybe uniós forrásokat. Ha minden rendben menne a 2004. május 1-jei csatlakozáskor késlekedés nélkül elkezdhetnénk felhasználni az uniós pénzeket - írja a Népszabadság.
A hivatalba azonban eddig csupán 50 pályázat érkezett, és számuk, a várható utolsó néhány napos roham ellenére sem valószínű, hogy eléri a 600-650-et - amennyire a keretösszeg lehetőséget ad - mondta a lapnak Veress József elnökhelyettes. 2004 és 2006 között 1200-1500 milliárd forintnyi támogatásra számíthat Magyarország azokból az uniós strukturális és kohéziós alapokból, amelyeket a szegényebb térségek felzárkóztatására hoztak létre. A teljes összeget azonban valószínűleg nem kapjuk meg, a régebbi EU-tagok a források körülbelül 70 százalékának felhasználását már jó eredménynek tekintik.
A Népszabadság szerint a pályázatok elkészítését számos tényező nehezíti. Még a húsz-harmincezres városokban is alig találni olyan embert, aki meg tudna írni egy pályázatot. Gondban vannak az egyetemek és az önkormányzatok is: sokan eleve nem is próbálkoznak, mondván, hogy ehhez nem értenek, vagy képtelenek előteremteni az esetleges önrészt. Sok helyütt az terjedt el, hogy csak a kormánypárti polgármesterek pályázatát fogják elfogadni, mások a nemzeti fejlesztési hivatal internetes honlapján levő adatlapot bírálják, sokan már ezt a - csupán előpályázati - adatlapot sem tudják már kitölteni. Az adatlappal más baj is van, például a jogi forma kérdésnél nincsen felsőoktatási intézmény címszó, van viszont horgászegyesület, önkéntes tűzoltók, galambsportegyesület, sőt külföldi diplomáciai képviselet is.
Nincs még lista a kormány által jóváhagyott tanácsadókról sem, akik majd a végső pályázatok kidolgozásában segítenek. A lap szerint állítólag kíméletlen harcot folytatnak egyes cégek a szakértőkért, más források szerint viszont már az Európai Bizottság budapesti delegációja tanulmányozza a listát.
Többen már azt latolgatják, mekkora az a minimális arány, amennyit fel kell használni az EU-s pénzekből, hogy Magyarország ne legyen a közös európai kassza nettó befizetője, és így ne a magyar adófizető támogassa a német vagy a görög "szegényeket". Már az is jó eredmény lehet, ha az első évet nullszaldóval zárjuk, ehhez azonban az uniós pénzek 30 százalékát fel kell tudnunk használni.