Magyar kifogások a csatlakozási szerződésről

Vágólapra másolva!
Két nappal a csatlakozási szerződés véglegesítésére kitűzött határidő lejárta előtt az EU és egyes tagjelöltek - köztük Magyarország - között idegtépő vita folyik fontos tárgyalási mozzanatok konkrét szövegbe öntése körül. A felek kölcsönösen a tárgyalásokon elfogadott megállapodások újraértelmezésével vádolják egymást. Lengyelország esetében a legtöbb a kérdőjel, míg Magyarországnak elsősorban a gyógyszertermékek forgalmazásáról kötött alku körül vannak nézeteltérései az EU-val.
Vágólapra másolva!

Január 30-án jár le a csatlakozási szerződés véglegesítésére az Európai Unió által megszabott határidő, ám a szövegezés körüli egyre élesebb viták könnyen felboríthatják a menetrendet. Az Európai Unió soros görög elnöksége a Tizenötök külügyminisztereinek keddi ülésén szóvá tette, hogy "számos tagjelölt ország, de különösen egyikük" a csatlakozási szerződés szövegezését egyes korábbi alkuk újratárgyalására próbálja meg felhasználni. A bírálat első számú címzettje az a Lengyelország, amely diplomáciai források és lapjelentések szerint több korábbi megállapodást érintő tekintélyes kívánságlistával hozakodott elő. Az érintett tagjelölt országok ugyanakkor maguk is azt vetik a Tizenötök szemére, hogy saját érdekeiknek megfelelően próbálnak csűrni-csavarni korábban kötött megállapodásokat. A csatlakozó országok idegeit tovább borzolja, hogy EU a szoros menetrendre hivatkozva ellentmondást nem tűrő magatartást tanúsít.

Nézze meg az [origo] új EU-oldalát!/nagyvilag/index.htmlA gyógyszerszabadal-mak problémája a tárgyalásokon/nagyvilag/20030129agyogyszerszabadalmak.html(Háttér)

EU-diplomaták szerint Magyarország is azok közé tartozik, akik jelenlegi formájában nem teljesen elégedettek a szövegtervezettel. Az EU és a magyar fél között mindenekelőtt a gyógyszertermékek forgalmazásáról (szabadalmáról) kötött megállapodás értelmezésénél áll fenn nézeteltérés, de egyes hírek szerint a versenyfejezetnél is felmerültek apróbb véleménykülönbségek. Úgy tudni, hogy az egyik fő vitás pont az úgynevezett párhuzamos import korlátozásáról szóló egyezség, ahol az EU egyes vélemények szerint a korábban kitárgyalthoz képest új feltételeket próbál támasztani. A magyar fél a tárgyalásokon az EU kérésére beleegyezett a párhuzamos import teljes körű korlátozásába, ami arra vonatkozik, hogy a nyugati gyógyszercégek Magyarországon kiegészítő szabadalmi védelemben nem részesült és az uniós átlagnál olcsóbb készítményei ne kerülhessenek vissza az EU piacára, versenyt támasztva az ottani gyógyszereknek. Úgy tudni, hogy a Tizenötök ebben a kérdésben még szigorúbb garanciákat követelnek, ami viszont a jelek szerint a magyar fél számára elfogadhatatlan. Alapos okkal feltételezhető, hogy az akció mögött brit (és részben amerikai) gyógyszergyártó cégek állnak, bár ezt az EU részéről tagadják. (A gyógyszerek forgalmazásáról az EU-val kötött megállapodás részleteit lásd alábbi anyagunkban).

Csehországnak ugyancsak a gyógyszerügyben támadt nézeteltérése a Tizenötökkel és a jelek szerint a nyomással dacolva egyelőre szilárdan kitart álláspontja mellett. A lengyel kifogásokat a görög és a dán miniszterelnöknek írt levelében Leszek Miller lengyel kormányfő sorolta fel. Varsó mindenekelőtt azt szeretné, ha a nemzeti költségvetésből finanszírozott közvetlen kifizetéseket is egyszerűsített rendszerben folyósíthatná, amit az Unió részéről viszont elutasítanak. Megfigyelők emlékeztetnek rá, hogy Koppenhágában több kérdésben is úgy állapodott meg az Unió a tagjelöltekkel, hogy nem tisztáztak az elejétől a végéig minden részletet (a jelek szerint ilyen volt a nemzeti kiegészítés mikéntje is). Egy további kérdés, hogy a 3, illetve 7 éves átmeneti korlátozás lejárta után a külföldi egyéni mezőgazdasági vállalkozók milyen jogi alapon vásárolhassanak földet, elfogadják-e az úgynevezett szóbeli bérszerződéseket? A lengyelek a tejkvóta kilátásba helyezett felülvizsgálatát is ellenzik. A vámmentes gazdasági övezetek (versenyjog) kérdésében és a különleges belső piaci védzáradék pontosításánál is felmerültek problémák. Végül, de nem utolsó sorban Varsó az egyház nyomására egy külön nyilatkozatot akar csatolni a szerződéshez az abortusz ügyében, némileg hasonlót ahhoz, amit Írország és Málta kapott az EU-tól.

A tervezett menetrend szerint a csatlakozási szerződés kész szövegét előbb a nagyköveti Tanácsnak kell jóváhagynia (valószínűleg csak a jövő héten), mielőtt a tagjelölt országok főtárgyalói is láttamoznák (ez helyettesítené a parafálást). Az Európai Bizottság február 19-én szeretné elkészíteni hivatalos véleményét, a szerződés ezt követően az Európai Parlament elé kerül megvitatásra. Az EP hivatalos hozzájárulása április 9-én, a végső tanácsi jóváhagyás 14-én, a csatlakozási szerződések aláírása pedig április 16-án várható. A nagyköveti tanács jóváhagyása után a szövegen még stilisztikai változtatásokat végre lehet hajtani, ám tartalmi kérdéseket már nem érinthetnek a módosítások.

Forrás: Bruxinfo