Az EU önkényétől félnek a tagjelöltek

Országuk függetlenségét, versenyképességét és gazdasági önállóságát féltik az EU-tagjelöltek csatlakozást ellenző pártjai az Uniótól. Míg egyes országokban szinte jelentéktelen populista pártok ellenzik csak a csatlakozást, addig Lettországban és Lengyelországban az EU-ellenes erők a kormányban is ott vannak. Összeállításunkból megtudhatja, hogy a tagjelölteknél mely pártok ellenzik az uniós csatlakozást, mik a fő érvek a belépés ellen és mekkora a szkeptikusok tábora.

Lengyelország

A lengyel közvélemény uniós csatlakozásról alkotott véleményét nagyban befolyásolta a Brüsszellel folytatott alkudozás. Lengyelországban 2002 végén szinte egyik napról a másikra ugrott meg a belépést támogatók száma, mikor a lengyel tárgyalóküldöttségnek Koppenhágában sikerült elérnie, hogy az EU megadja az 1 milliárd eurós költségvetési támogatást.

Lengyelországban azonban nagyon erősek az EU-szkeptikus szervezetek is. Ezek közé tartozik a népszerű Önvédelem Pártja, melynek vezetője Andrzej Lepper egykori sertéstenyésztő, aki elsősorban a közvélemény félelmeire építve kampányol az EU ellen. Lepper azt állítja, hogy a kis földeket elmaradott technológiával művelő termelők nem lesznek versenyképesek és tönkremennek az EU-ban, az unió által felkínált mezőgazdasági támogatás pedig kevés.

Ráadásul az EU-szkeptikusok a lengyel kormányban is ott vannak. A kormánykoalíció tagja a Parasztpárt, melynek elnöke Jaroslaw Kalinowski miniszterelnök-helyettes, mezőgazdasági miniszter. A csatlakozási tárgyalások során több alaklommal alakult ki éles koalíciós vita, mivel a Parasztpárt ellenezte a nagyobb kormánypárt - a Baloldali Demokratikus Szövetség/Munka Uniója - megegyezésre hajló álláspontját. Az EU-szkeptikus vélemények főleg a 65 éven felüliekre és az alacsonyabb képzettségű emberekre vannak hatással. A csatlakozás legnagyobb ellenzői közé tartozik a befolyásos lengyel papság is.

A csatlakozásról várhatóan június 8-án, de legkésőbb 2003 őszén szavaznak a lengyelek. A belépést támogatók aránya 61 százalék, a lakosság 18 százaléka viszont szívesen kívül maradna az Unióból. A biztos siker érdekében a lengyel kormány most a népszavazási törvény módosítását készíti elő, amely csúszást okozhat a szavazás időpontjában. A reform lehetővé tenné, hogy a parlament döntsön a csatlakozásról, ha a referendum az alacsony részvétel miatt eredménytelen lenne. Ebben az esetben viszont a parlament mindkét házában kétharmados többséget kellene kapnia a belépést támogató indítványnak.