Csak a magyar vasutasokkal van baj Ausztriában

A múlt keddi ausztriai vonatbaleset után az osztrák vasutas-szakszervezet elképzelhetőnek tarja, hogy fel kell mondani a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút és az Osztrák Szövetségi Vasutak között kötött bizalmi megállapodást. A Der Standard szerint a szervezet vezetője azt mondta: a szomszédos országok közül egyedül Magyarországgal vannak problémáik. Az osztrák vasútnál ezentúl szigorúbban ellenőrzik a szerelvényeket.

Az Osztrák Szövetségi Vasutak (ÖBB) vizsgálja meg, hogy szükséges-e felmondani a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttal (GYSEV) kötött bizalmi megállapodását - követelte hétfőn Wilhelm Haberzettl, az osztrák vasutas-szakszervezet elnöke a múlt keddi hat halálos áldozatot, valamint 16 sérültet követelő baleset nyomán.

Haberzettl - akit kedden a Der Standard című osztrák lap idézett - kijelentette: "Olaszországgal, Németországgal és Svájccal a megállapodások jól működnek, s úgy tűnik, csak Magyarországgal vannak problémák. Alaposan szemügyre fogjuk venni a megállapodást és a magyarországi biztonsági gyakorlatot."

A Der Standard - amely nem jelölte meg, hol mondta ezt a szakszervezeti vezető -, hozzátette, hogy az ÖBB a szomszédos országok sok vasúti társaságával kötött bizalmi megállapodásokat, amelyek alapján a felek kölcsönösen megbíznak abban, hogy a partner az EU biztonsági normái szerint vizsgálja és tartja karban szerelvényeit.

Berényi János, a GYSEV elnök-vezérigazgatója az [origo]-nak azt mondta, hogy a két társaság évtizedek óta sikeresen és komolyabb balesetek nélkül tudott együtt dolgozni. Egy valóban súlyos baleset után, aminek egyelőre az okait sem lehet pontosan ismerni, nem tartja indokoltnak a bizalmi megállapodás felrúgását. Az osztrák vasutasok szakvéleménye a balesetet szenvedett kocsikról valószínűleg kedden elkészül.

A "bizalmi elv" megállapodás 1994 óta van érvényben a GYSEV és az ÖBB között, az osztrák vasutasok már nem ellenőrzik a Sopronból elinduló szerelvények műszaki állapotát, mivel a magyar fél az osztrák és a nemzetközi előírásoknak megfelelően ellenőrzi a szerelvényt. Berényi azonban hozzátette: az osztrákok részéről alkalmazott "bizalmi elv" elveszti érvényét, ha - amint Ebenfurtnál történt - mozdonyt és irányt cserél a szerelvény, mivel ebben az esetben újra szigorúan át kell vizsgálni a vasúti kocsik műszaki állapotát.

Idézte a lap Rüdiger vorm Walde ÖBB-vezérigazgatót is, aki bejelentette, hogy javítanak a személyzet képzésén, és a vasúti hálózat azon pontjain, ahol mozdonyváltásra van szükség, külön ellenőröket állít be. Ilyen pont a GYSEV esetében a határ, mert a társaság felsővezetékei más feszültséget adnak, mint az osztrák hálózat. Vorm Walde azt mondta, hogy a biztonság sokkal fontosabb a gazdasági vagy közlekedéspolitikai érdekeknél. Erre az ÖBB évi 200 millió eurót költ.

Andreas Rinofner, az ÖBB egyik szóvivője a Der Standardnak elmondta, hogy a fékek ellenőrzését végrehajtó ebenfurti vasutast egyelőre szabadságolták, ami nem jelent felfüggesztést a szó jogi értelmében, hanem az illető védelmét szolgálja, s a felelősség kérdését csak akkor vetik majd fel, amikor a szakértők benyújtották a szakvéleményüket. Az eddigi ismeretek szerint ugyan hibás volt a Magyarországról érkezett szerelvény egyik kocsijának fékje, de emberi mulasztás történt a szerelvény átrendezése után esedékes - és el is végzett - fékellenőrzésnél.

Korábban:

Emberi mulasztás okozhatta az ausztriai vonatbalesetet

A magyar fél nem okolható az ausztriai vonatbalesetért

Ajánlat:

Az ausztriai az első ROLA-vonatbaleset

Nem hiányzik a könyvtárából?

Peter Herring: A vasút története