Egy évvel ezelőtt süllyedt el a Kurszk

Pontosan egy éve, 2000. augusztus 12-én süllyedt el az orosz Kurszk atommeghajtású tengeralattjáró. A baleset következtében a hajó teljes legénysége - 118 tengerész - életét vesztette. Egy évvel a tragédia után a Murmanszk melletti vigyajevói bázison gyűltek össze a hozzátartozók és az orosz flotta vezetői, hogy leróják kegyeletüket az áldozatok emléke előtt.  Néhány hete kezdődött az a nagyszabású nemzetközi akció, amelynek keretében megkísérlik kiemelni a szerencsétlenül járt hajót, és kideríteni a baleset pontos okát.

Oroszország gyászol: vasárnap a Murmanszk melletti vigyajevoi helyőrségben - a Kurszk bázisán - az orosz flotta vezetői és a 118 áldozat hozzátartozói emlékeztek a Kurszk atommeghajtású tengeralattjáró tragédiájának első évfordulójára.

A hozzátartozók lerakták a tengeralattjáró hősi halottainak állítandó emlékmű alapkövét, amelyet az elesett orosz tengeralattjáró-matrózok tiszteletére emelt dombon helyeznek majd el, ezt követően pedig virágcsokrokat szórtak a tengerbe, így emlékezve szeretteikre. A murmanszki székesegyházban a helyi pátriárka mondott gyászmisét a Kurszk matrózainak emlékére.

A tavaly augusztus 12-én történt szerencsétlenségben a hajó teljes legénysége - 118 ember - életét vesztette. Vasárnap, az évforduló napján pontosan 11.32-kor - a végzetes robbanás időpontjában - az orosz Északi-Flotta összes hajóján félárbócra eresztett zászlókkal tisztelegtek a halottak előtt.

Az elmúlt 10 év legnagyobb oroszországi hajókatasztrófájának okai egyelőre ismeretlenek. Több verzió is létezik, elképzelhető, hogy a Kurszkot a Nagy Péter hadihajóról egy gyakorlat során kilőtt torpedó süllyesztette el, de nem elképzelhetetlen, hogy egy másik orosz vagy amerikai tengeralattjáróval ütközött össze. Más feltételezések szerint egy II. világháborús akna is okozhatta a tragédiát. A legújabb - egyébként angol - elmélet szerint a hajó elsüllyedését kiváltó robbanássorozatot az egyik torpedó üzemanyag-vezetékének törése okozta. Feltételezések szerint egy torpedó-kilövési gyakorlat során a torpedó motorja még a vízbeérés előtt elindult, és az ellenállás nélkül járó motor felmelegedett, ami végül a vezeték eltöréséhez és az első robbanáshoz vezetett.

Ma még nincs válasz arra a kérdésre, hogy a Kursz legénysége miért nem tudta használni a mentőkabint, illetve, hogy Oroszország miért nem fogadta el időben a felajánlott külföldi segítséget. Ebben az esetben ugyanis esetleg még találtak volna túlélőket a tengeralattjárón, az orosz búvárok viszont csak 9 nap elteltével tudtak behatolni a hajótestbe, ahol már csak holttestek voltak. Mint ismeretes a katasztrófát követően a hajó hátsó részében néhány tengerész még órákig életben volt, és kopogással jeleztek a segítségükre siető búvároknak.

Vlagyimir Kurojedov tengernagy, az orosz haditengeri flotta főparancsnoka úgy nyilatkozott a megemlékezésen, hogy egyetért a külföldiek bevonásával a Kurszk kiemelésébe. Álláspontja szerint a tengeralattjáró felszínre hozatala az államiság egyik fő kérdése, ami jelenleg fontosabb, mint a titoktartás.

Az admirális kijelentette: a történtek pontos ismerete elengedhetetlen ahhoz, hogy tisztában legyenek az orosz flotta egységeinek állapotával annak érdekében, hogy a Kurszk katasztrófája ne ismétlődhessen meg. Kurojedov leszögezte: a mentőegységek annak idején mindent megtettek, ami lehetséges volt, a csapás azonban erősebbnek bizonyult náluk. A tengernegy köszönetet mondott honfitársainak és a külföldnek az áldozatok családtagjainak megsegítéséért.

Vlagyimir Putyin orosz elnök koszorút küldött a megemlékezésre, és a napokban posztumusz Oroszország Hőse kitüntetést adományozott a Kurszk kapitányának.

[origo]