Bibliográfia

 

Einstein, A.: A relativitás elmélete, Budapest, Kossuth Kiadó, 2003.
Einstein a speciális és az általános relativitás elméletét a tudomány iránt érdeklődő laikus számára is közérthető formában mutatja be. A megértést a könnyed stílus mellett szemléletes példák, logikus okfejtések segítik.

Novobátzky K.: A relativitás elmélete, Budapest, Tankönyvkiadó, 1962.
Elsősorban a téma iránt komolyabban érdeklődő, megfelelő fizikai előképzettséggel rendelkező olvasóknak írott tankönyv.

Károlyházy F.: Ördöngös téridő, In: Természet Világa, 2005. 3: 98.
Gondolatok a 20. század elején a modern fizikában lezajlott forradalomról, az új fizika paradoxonjairól, a "téridő" fogalmának megszületéséről.

Nagy K.: Elektrodinamika, Budapest, Tankönyvkiadó, 2002.
Egyetemi tankönyv leendő fizikusoknak és fizikatanároknak a speciális relativitás elméletével.

Nagy K.: A 20. század fizikájának alapvető felfedezései és hatásuk a világról alkotott képünkre, In: Magyar Tudomány, 2001. 7: 46.
Tudománytörténeti elmélkedés a 20. század fizikájának két alappilléréről, a kvantumelméletről és a relativitáselméletéről, valamint a magyar tudósok jelentőségéről.

Heisenberg, W.: A rész és az egész: Beszélgetések az atomfizikáról, Budapest, Gondolat, 1978.
A önéletrajzi vonatkozásokkal fűszerezett tanulmánykötetében Heisenberg feltárja a kvantumfizika filozófiai mélységeit, történelmi adalékként pedig önértékelést olvashatunk a náci Németország atomprogramjában betöltött szerepéről.

Kuhn, T. S.: A tudományos forradalmak szerkezete, Budapest, Osiris, 2000.
Olvasmányos tudományelméleti munka a "tudományos paradigmáról", mely leginkább úgy határozható meg, mint a tudósok fejében összegyűlt hallgatólagos alapfeltevések összessége. Ilyen paradigmaváltás hozta a modern fizika 20. századi forradalmát.