Aki mindig kilógott a sorból

Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Kiss László Szombathelyről érkezett a Mindentudás Egyeteme diplomaosztó ünnepségére - most először volt jelen személyesen a Kozma László teremben. Mégis régi ismerősként üdvözöltük az aulában...

Ön nemcsak egyik 100 %-os megoldója a három szemeszteres tesztsorozatnak, - áruljuk el: lancelot28 néven - legaktívabb fórumozója és levelezője a Mindentudás Egyeteme honlapjának...

- Az első szemeszterben tényleg én voltam - úgy érzem - a legaktívabb, sok fórumon hozzászóltam, utána nyitottam egy saját fórumot, ami elég nagy érdeklődésre tartott számot - immár hatezer fölött van a hozzászólások száma. Én ugyan egyéb problémák miatt kevesebbet tudok hozzászólni, de nyomon követem és próbálom terelgetni a témát olyan irányba, ahova először is szerettem volna. Nagyon örülök, hogy itt lehetek - most éreztem meg igazán azt a hangulatot, ami végül is "átjön" a tévén keresztül is, de azért a helyszínen átélni mégis egészen más dolog. Egyik levelezőtársam volt olyan szíves, hogy felajánlotta, értem jön és ő vissza is visz a Déli pályaudvarra, hiszen mozgáskorlátozott vagyok - és már ma éjszaka utazom is vissza a postavonattal Szombathelyre, zsebemben a diplomával...

Meséljen egy kicsit az életéről...

- Ötvenhetedik évemben járok, a beatkorszakban voltam serdülő... Sárváron születtem, nagyon impulzív hely Vas megyében. Kissrác-korom óta vonzottak a fantasztikus regények, Stanislaw Lem könyvein nőttem fel. Szombathelyre jártam gépipari technikumba és nekem is volt gitárzenekarom, már tizenvalahány évesen erősítőket és gitárokat építettem... Nem voltam buta gyerek, de mivel a bátyám kitűnő tanuló volt és aztán az ELTE-n tanult tovább fizikusként, a család szűkös anyagi körülményei nem tették lehetővé, hogy én is nappali tagozatra menjek... A katonaság után megnősültem, egy év után jött a nagyobbik lányom, rá öt és fél évre a kisebbik... a családfenntartás kényszere nem tette lehetővé, hogy továbbtanuljak. Akkor megfogadtam, hogy én a második gyerekemnek is biztosítom, hogy odáig menjen a tanulásban, ameddig csak a képességei engedik. A nagylányom az ELTE-n végzett programtervező matematikusként és Pesten felelős beosztásban dolgozik egy programozó cégnél, a kisebbik felsőfokú mérlegképes tanfolyamig jutott. Van három unokám is....

Szerkesztőként tanúsíthatom, hogy Ön minden cikket, tanulmányt elolvas, mert mindig reagál mindenre.

- Igen. Ahogy először a televízióban hallottam róla és megjegyeztem a webcímet, rögtön olvasni kezdtem a Mindentudás Egyeteme honlapját, kezdve azzal, hogyan indult... Azóta szakadatlanul követem. Kritikus olvasó vagyok, észreveszem és szóvá is teszem az esetleges ellentmondásokat is. Persze mindig félek attól, hogy túlnyüzsgöm magam. Újabban próbálom magam kicsit visszafogni, nehogy olyan látszatot keltsek, hogy mindenbe belekötök. Egész életemben kilógtam a sorból: furcsa ez a magyar társadalom, az olyanokat, akik akár pozitív irányban nem igazodnak az átlaghoz, gyorsan kiközösítik, ami kisebbségi érzéseket szül... De itt sok levelezőtárssal tartom a kapcsolatot, innen való az a barátom is, idehozott és akivel a legintenzívebb a kapcsolatom.

Szívből gratulálok Önnek és továbbra is arra buzdítanám, hogy írjon bátran, bármi kifogásolnivalót talál...

- Én pedig szeretném megköszönni a szponzoroknak, hogy Magyarországon létrejöhetett ez a forradalmi dolog. Már jóval tízezer fölött van a beiratkozott hallgatók száma, én ezt az első pillanatban megjósoltam és a '45 utáni népi kollégiumokhoz hasonlítottam. Sok olyan idős színészt ismertem, aki parasztgyerekként ott kezdte, és nagyon jó színész lett - a tehetség végül is mindenkiben ott szunnyad...