A tudomány fesztiválja

2006. július 15-19. között második alkalommal rendezik meg az Euroscience Nyílt Fórumot. A rendezvény idei helyszíne München, két éve az előző fórumot Stockholmban tartották. A fórum céljairól, lefolyásáról 2006. március 17-én tartottak sajtótájékoztatót az Akadémia Kistermében.

Elöljáróban érdemes néhány szót az Euroscience közösségéről ejteni. Az 1997-ben alapított, Európa tudósait összefogni igyekvő szervezetnek jelenleg 40 országban több mint 2000 tagja van. A két évenként megrendezésre kerülő Euroscience Nyílt Fórum (Euroscience Open Forum, ESOF) különlegessége, hogy azon minden tudományterület képviselője részt vehet, sőt más konferenciáktól eltérően jelentékeny szerep jut az érdeklődő, ám laikus közvéleménynek, a gazdasági élet főszereplőinek, valamint a tudományos újságíróknak. A fórum rangját mi sem mutatja jobban annál, hogy az idei müncheni összejövetelt Horst Köhler német szövetségi elnök nyitja meg. A szervezők reményei szerint közel 2500 résztvevője lesz a különleges rendezvénynek, amelyen Nobel-díjas tudósok (Theodor Hänsch, Linda Buck, Robert Huber, Jean-Marie Lehn) mellett ifjú kutatók is nagy számban lesznek jelen.

Az ESOF legfontosabb célja lehetőséget biztosítani nézeteik kifejtésére mindazok számára, akik érintettek a tudomány kérdéseiben. Másképp: a fórum a mindvégig hangsúlyosan jelen lévő médiumok által közvetve, valamint kiemelt rendezvényei kapcsán közvetlenül a társadalom széles rétegei felé akar nyitni. A közel hetven tudományos előadás, szeminárium és workshop mellett a szervezők gondoskodnak az utca emberének bevonásáról is. Az ifjú kutatóknak a tudományos pályán való elhelyezkedését segíti a stockholmi Karolinska Institut által szervezett workshop, melyen az állásinterjúkra való hatékonyabb felkészülésről tudhatnak meg részleteket, valamint a Network of Youth Excellence által szervezett, a mentorok támogatta tehetségekről szóló rendezvény. A tudomány iránt érdeklődő nagyközönséget természetesen interaktív programokkal lehet leginkább megnyerni: a Helmholtz Kutatóközpontok minilaboratóriumaiban bárki kísérletezhet, de elképesztő felfedezéseket tehetünk azon a rendezvényen is, amelyre a mikroszkopikus méretek rajongóit várják.

Ahogy Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, az Euroscience egyik alapítótagja bevezetőjében elmondta, a közel egy évtizede létrehozott szervezetet azzal a céllal alapították, hogy valamennyi tudományterületen egységes európai véleményt képviselhessenek (nem titkolt szándék a válaszadás a hasonló amerikai kezdeményezésre). Az alapítók kezdettől fogva fontosnak tartották, hogy a konkrét értelemben vett tudományon túl a tudománypolitika kérdései, a tudományszervezés problémái, valamint tudomány és társadalom kapcsolatrendszere is reflektorfénybe kerüljön. Az ESOF 2006-os müncheni programjának főbb pontjait is a fentiek figyelembe vételével állították össze. Az idén sorra kerülő témák valóban a társadalom nagy részét közvetlenül vagy közvetve érintő kérdéseket vetnek fel. Szó lesz a környezeti katasztrófákról, a Föld és a környezet kapcsolatáról, az élettudományokról, a részecske- és az asztrofizika közötti viszonyról. A tudomány és társadalom kapcsolatának külön blokkot szentelnek, ahogy a kulturális találkozásoknak, keveredéseknek is. A tudomány struktúrájáról, a tudománypolitika aktuális kérdéseiről, valamint a tudományos karrierlehetőségekről is rangos előadók fejtik ki nézeteiket. A rendezvény honlapján található előzetes, és folyamatosan bővülő program meggyőzheti a szemlélőt arról, hogy valóban a tudomány teljes spektrumát kívánják felölelni az előadások és programok.

Mint azt Kroó Norbert kiemelte, az ESOF nagyszerű alkalom arra, hogy a gazdasági élet, valamint a tudomány legfontosabb szereplői közvetlenül találkozzanak egymással. Az Európai Unió támogatását élvező rendezvényen természetesen a politikai erők is jelentős számban képviseltetik magukat. A közeljövő feladatai közé tartozik a majd itt is szóba kerülő, pán-európai tudományos charta létrehozása, mely olyan általános elveket fogalmazna meg, melyeket minden, az öreg kontinensen tevékenykedő kutató érvényesíthetne saját munkájában. A fiatal kutatók a jövő reménységei: az ESOF számos programját nekik ajánlja, tágra nyitva a tudomány virtuális elefántcsonttornyának kapuját.

Palugyai István, a Népszabadság tudományos rovatának szerkesztője elsősorban a tudományos újságírók szempontjából izgalmas eseményeket emelte ki. A kultúrák találkozásáról szóló tematikus blokkban egyebek mellett szóba kerül, hogyan adható el a tudomány (vagyis a korszerű tudományos ismeretterjesztés képezi majd az előadások tárgyát). Tudomány és társadalom kapcsolatát elemezve óhatatlanul felvetődik a tudományos újságírás függetlenségének problémája. Végül szó lesz egy másik helyszínen arról is, hogy vajon új stílusra van-e szükség a tudományos újságírásban.

Ezután Effrosyni Chelioti, az ESOF 2006 sajtó- és marketingügyekért felelős képviselője vette át a szót, aki a program technikai részleteibe avatta be az érdeklődőket. Magyarország szempontjából különösen fontos, hogy Közép- és Kelet-Európa országaiból az ifjú tudósok Münchenbe utazását megkönnyítő pályázatot hirdettek. A határok nélkül építkező tudomány jegyében az előtte szólókkal összhangban kiemelte a helyszíni karriertanácsadás adta távlati lehetőségeket.

Azoknak az ifjú vagy leendő kutatóknak, akik még nem érzik magukat elég érettnek ahhoz, hogy az idei különleges seregszemlén egész Európa előtt megméressék magukat, szintén nem kell csüggedniük: a következő, két év múlva esedékes Euroscience Nyílt Fórum a katalán fővárosban, Barcelonában fogja őket várni.