Az Unió klímapolitikája példaértékű a világ országai számára

A nemzetközi és hazai eredményekről, az uniós és magyarországi szabályozásról Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert kérdeztük.

Persányi Miklós

A novemberi Mindentudás Egyeteme Klub kerekasztal-beszélgetésén résztvevő szakemberek ez alkalommal a globális éghajlatváltozás várható hatásairól, a nemzetközi együttműködések szükségességéről, hazánk klímapolitikájáról vitatkoztak. Az üvegházhatású légköri gázok kibocsátásának egyre gyorsabb ütemű növekedése Földünk országaitól gyors összefogást sürget.
A nemzetközi és hazai eredményekről, az uniós és magyarországi szabályozásról Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert kérdeztük:

A mai beszélgetés alatt többször kitértek arra, hogy az Európai Unió példaértékű szabályozást hozott Földünk klímaváltozásának lassítása érdekében. Hogyan illeszkedik hazánk klímapolitikája az Unió szabályozási rendszerébe?

Elhangzott, hogy az Unió területén működő magas széndioxid-kibocsátó vállalatokat a szabályozás alapján akár bírsággal is sújthatják, ha gázkibocsátásuk átlépi az előre megszabott határértéket. A hazánkban működő nagyvállalatok számíthatnak hasonló kormányzati lépésre?
- Az Unióban működik egy úgynevezett emisszió kereskedelmi rendszer, mely egy piaci alapú szabályozási rendszer. Ez alapján felmérték a legnagyobb gázkibocsátókat . Az így kapott mennyiség segítségével kiszámolhatóvá vált az összes nemzeti mennyiség, melyet az Unió jóváhagyott. Ezt követően a kibocsátás nagyságának arányában ezt a nemzeti összmennyiséget arányosan elosztották a kibocsátók között, melyet a cégek szerzett jogként egymás között adhatják-vehetik. Ez biztosítja, hogy az unió területén ne nőjön az össznemzeti kibocsátás mértéke. Ehhez hasonlóan fog alakulni a hazai szabályozás is.

A mai beszélgetés többször kitért arra, hogy az elővigyázatosság elve mellett az energiatakarékosságra, illetve a megújuló energiaforrásokra nagyobb figyelmet kellene fordítani. Milyen helyzetben van hazánk a megújuló energiaforrások tekintetében?
- Ezek használata az utóbbi két-három évben láthatóan felgyorsult. Én bízom abban, hogy az elkövetkező évek újabb, és lehetőség szerint még gyorsabb előrelépést hoznak. Egy felől nagy ugrást tapasztaltunk, de ennek érdekes módon nem feltétlenül klímapolitikai okai voltak. Uniós csatlakozásunk idején, 2004. december 31-i határidővel a hazánkban működő nagyobb erőműveknek teljesíteniük kellett az Unió szigorú levegőtisztaság-védelmi szabályait, akkor néhány erőműnél a nagyon költséges új portalanító, vagy kénmegkötő berendezések telepítése helyett a széntüzelést fa- és biomassza-tüzelésre cserélték le. A megújuló energiaforrás használatával az arány az ezredfordulón mért 0,7 %-ról 2004 végére 2,7 %-ra emelkedett, ami nagy előrelépésnek számít. Ez mutatja azt is, hogy hazánkban komoly lehetőségek vannak a biomassza használatában, mely mezőgazdasági hulladékként energiatermelésre is alkalmas.

Élvez kormányzati támogatást a megújuló energiaforrásra való áttérés?
- A megújuló energiaforrások használata a jövőben nem pusztán a beruházások fejlesztésében kell, hogy megjelenjen, hanem sokkal inkább befektetőket várunk, akiknek garantálni kell az átvétel biztonságát egy megfelelő átvételi áron, melyre már országgyűlési határozat is született. Ennek a gyakorlatban való alkalmazása jelenleg is folyik.

Elhangzott, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban működik egy éghajlatpolitikai osztály. Mivel foglalkoznak az ott dolgozó szakemberek?
- Ez a nemzetközi főcsoporton belül működik. Elsődleges feladata, hogy Magyarország nemzetközi éghajlatpolitikai mezőnyben vállalt szerepét koordinálja, illetve megszervezze a hazai kibocsátási rendszert, melyre az imént az Unió hasonló rendszerét bemutatva részletesen is kitértünk.

Hamarosan az Ön vezetésével Montrealba megy az a delegáció, mely hazánkat képviseli a legnagyobb nemzetközi éghajlatpolitikai konferencián. Mivel készül a magyar szakember gárda?
- Néhány nappal ezelőtt kezdődött a legjelentősebb nemzetközi klímapolitikai konferencia, melyen több mint 180 ország vesz részt, akik 1997-ben aláírták a Kiotói Jegyzőkönyvet. Ez a XI. COP (Conference of Parties), illetve I. MOP (Meeting of Parties), mely az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményben Részes Felek Konferenciája. Szakértőink már az esemény kezdete óta Montrealban vannak, ahol a szakmai bizottságokban foglalnak helyet. Az Európai Unióval közös célunk, hogy a Kiotói vállalási szakasz 2012 után elkezdje a nemzetközi közösségi egyeztetéseket. Látszólag ez még távol van, de egyre sürgetőbb a lépés. Sajnos a klímapolitikában nagyon lassan jutunk túl egy-egy szakaszon, ezt bizonyítja az is, hogy bár már 1992-ben megszületett a klímaegyezmény, ezt mégis csak öt év múlva követte a Kiotói Jegyzőkönyv. A konfliktusok, ellentétek sajnos egyre nagyobbak. A cél tehát, hogy a feladatok végrehajtásába az országok minél szélesebb rétegét be tudjuk vonni. Míg a legszegényebb országoktól nem követelhetjük meg a kibocsátás csökkentését, addig az újabb ipari nagyhatalmak - akik az üvegházgáz-termelésben egyre komolyabb gondot okoznak - bevonása elengedhetetlen. Nem kevésbé fontos megtalálni azt az utat, melyben a világ legnagyobb kibocsátó országai közül például az Amerikai Egyesült Államok konkrét vállalást tesz, hiszen eddig ettől szigorúan elzárkózott.

Fotó: Mayer András