Klímadinamika - rejtély a Kárpát-medencében

Mersich Iván: A globális felmelegedés csendes katasztrófa, lassan settenkedik

Az idei tél nem különleges - nyugtatott mindenkit portálunknak adott interjújában Mersich Iván. Az Országos Meteorológiai Szolgálat volt igazgatója a globális fölmelegedésről ugyanakkor úgy vélte: ez egy csendes katasztrófa, amely régiónként eltérő következményekkel jár, ezért lenne fontos áldozni arra, hogy Magyarországnak is legyen önálló klímaprogramja. Annál inkább, mert az elmúlt hetekben kiderült: az Európában jól használható legmodernebb klímadinamikai modellek csődöt mondtak a Kárpát-medencében.

A beszélgetés egyik nézője a Tátrát pusztító szélvihart jelenségértékűnek nevezte, Ön viszont ingatta a fejét. Feleslegesen aggódunk?
- Kezdjük az elején. A tipikus időjárási folyamatok különböző léptékűek: vannak európai méretűek, regionálisak és egészen lokálisak. A nagy csapadékkal járó nyári zivatarok például alig néhány négyzetkilométerre terjednek ki. Ugyanakkor elképzelhető ezek láncolata, amelyek akár több száz kilométer hosszúak és több tíz kilométer szélességűek, akárcsak a tátrai vihar. Fontos szerepe van a domborzati viszonyoknak is. A hegyek például erősíthetik, vagy akár gyengíthetik egy viharzóna hatását. Közép-Magyarországot a Tátra árnyékolja, ezért történhet meg, hogy miközben keleten meg nyugaton erős szélvihart mérünk, Budapesten és környékén még szellőt sem.

Az idei téllel mi a helyzet? Észak-Amerika és Európa hetek óta "mini jégkorszakot" él át, ránk mi vár a következő hetekben?
- Az idei tél nem olyan különleges. Amikor néhány hete a januári meleggel foglalkozott a média, többször elmondtuk, hogy 1956-ban még melegebb volt a január, azután februárban befagyott a Duna, tavasszal pedig jött a jeges áradás. Ugyanilyen klasszikus az 1929-es esztendő: a január teljesen átlagos volt, viszont februárban az átlaghőmérséklet - Szombathelyen és környékén - 10 Celsius-fok volt. Ez azt jelentette, hogy huzamosabb ideig - több mint tíz napig - a legmagasabb hőmérséklet nem érte el a mínusz tíz fokot.

Ha a tél nem is olyan különleges, a globális felmelegedés veszélyét már a tudósok is tényként kezelik. Mit tanácsol egy meteorológus, hogyan készüljünk az új világra?
- Az éghajlatváltozás igazából egy csendes katasztrófa. Évtizedek alatt lassan settenkedik. Sajnos van egy további tényező, amely növeli a bizonytalanságot. Mégpedig az, hogy a globális változásokból az égvilágon semmi következtetést nem tudunk levonni arra nézvést, hogy mi lesz másképp egy-egy régióban.

Viszont néhányan állítják: az elmúlt 30-40 év ipari kibocsátása okozza az időjárási rendszerek változását és nagyjából tudható, mire számíthatunk.
- Én ebben nem mernék állást foglalni, s nem azért, mert ki akarom kerülni a választ. Mondanék egy példát. A közelmúltban volt szerencsém látni az európai térségi klíma-dinamika modellek összehasonlítását. Az a furcsa szituáció állt elő, hogy ezek a modellek, amelyek jól működnek Nyugat-Európában, kivétel nélkül hibásak voltak a Kárpát-medencében. Az okokat egyelőre nem ismerjük, most keressük a magyarázatot. Annyi bizonyos: hiába hangzik el, hogy kicsi az ország, kevés a pénz - Magyarországon önálló klímaprogramot kell alkotni.