Ahol a part szakad...

Bácsalmás, Ercsi, Hollóháza - építkezés előtt keressünk geológust. Interjúnk Farkas Istvánnal, a Magyar Geológiai Szolgálat elnökével

Bár Magyarország nyugodt szeizmikus térségben fekszik, így komolyabb földrengések miatt aligha kell aggódnunk, a kisebb földtani események, csuszamlások, sárfolyások, partfalbeomlások veszélyeit nem érdemes lebecsülni - összegezhető Farkas István, a Magyar Geológiai Szolgálat elnöke honlapunknak adott nyilatkozata.

Magyarország tucatnyi településén keserítik a hétköznapokat a földtani mozgások. Mielőtt valaki építkezni kezd, kihez fordulhat, hogy később ne a biztosítóhoz kelljen járnia?
- A legautentikusabb forrás a Magyar Geológiai Szolgálat adattára, ahol a régmúlt kutatási eredményei is megtalálhatók. Ezt Budapesten, a Stefánia úti székházunkban őrizzük, itt mindenki naprakész felvilágosítást kaphat a lakhelyén előforduló geológiai gondokról. Vidéken is vannak telephelyeink, irodáink, így arra biztatok mindenkit, ha kétségei vannak, bátran keresse fel szolgálatunkat. Egy lényeges momentumra ezúton is felhívom a figyelmet. Az önkormányzatoknak nagyon fontos a szerepük ebben a kérdéskörben, hiszen ők készítik el a település rendezési terveit. Ebben pedig szerepeltetni kell az adott területen jelentkező valamennyi földtani problémát. Ha már van információ, két lehetőség marad. Nem építünk a kiválasztott telekre, vagy olyan technológiát választunk, amely megóvja ingatlanunkat az esetleges geológiai meglepetésektől.

Gyorsan leltározzunk: melyek a veszélyeztetett régiók és települések?
- A leglátványosabbak a média által is előszeretettel ábrázolt, Duna mentén tapasztalható partfalomlások. Az érintett települések közül elsősorban Bácsalmást és Ercsit érdemes megemlíteni. A másik problémagócot az olyan földmozgások jelentik, amikor több méter, esetleg több tíz méter képződmény mozdul egyszerre. Erre példa Hollóháza esete. Ott egyébként egy hirtelen hóolvadás okozta a csúszást.

A nagyobb városok sem maradhatnak ki a sorból. Budapestről tudjuk, hogy Kőbányán és a Rózsadombon érheti meglepetés az óvatlanokat. Pécs belvárosában ugyancsak mozog a föld.
- Bizony előfordulhatnak kellemetlenségek. Az elmúlt évtizedekben ugyan többnyire betartják már az építtetők a szabályokat, és a geológiai szolgálat szakembereinek is joguk van a vétóra, ha úgy látják, hogy problémás helyre terveznek egy objektumot - a régi házak alapja alatt azonban történhetnek váratlan földmozgások. Van még valami, ami csak részben tartozik ide, de fontos róla beszélni. Ez pedig a hulladéklerakók ügye. Az lenne a logikus, ha települési társulások a legoptimálisabb földtani viszonyokat keresnék, és ide építkeznének. Ehhez képest - mivel egyik falu és város sem szereti, ha a mások szemetét hozzájuk viszik - az esetek többségében nem a legideálisabb helyre kerül a lerakó. Ez persze azzal jár, hogy jóval drágábbak a beruházások, mert mesterséges védőzónákkal kell megerősíteni a rosszul megválasztott hulladéklerakó "teknőt".