A földrengések nem jelezhetők előre

 

A délkelet-ázsiai szökőár okainak természeti és emberi tényezőivel foglalkozott a hatodik szemeszter első ME Klubja január 26-án. A mintegy 300 ezer áldozatot követelő katasztrófa kapcsán Tóth László, az MTA Szeizmológiai Obszervatóriumának elnöke részletesen bemutatta a cunami keletkezésének okait, a föld mélyén lezajló változások következményeit, és kitért a földrengések általános kérdéséire is.

A december 26-án bekövetkezett, a Richter-skála szerinti 9,2-es fokozatú rengés a tengeri törésvonalak mentén, három kőzetlemez találkozásánál történt. Meg lehet határozni, hogy Földünk mely pontjain alakulhatnak ki ehhez hasonló hatalmas energiát felszabadító rengések?
- Természetesen ezek a rengések mindig valamelyik kőzetlemez határához köthetők, persze nem vonalszerűen, hiszen a sávok több száz kilométer hosszan terjedhetnek. A lemezek egymáshoz képest többféleképpen elmozdulhatnak, elcsúszhatnak, ütközhetnek, vagy távolodhatnak is egymástól. A gigantikus méretű földrengések azonban szinte kizárólag a Csendes-óceán területén, Amerika nyugati partjainál, Dél-Amerika partjainál, Alaszka ás Japán közelében, illetve az Indiai-óceán keleti részén, az ún. szubdukciós területeken fordulnak elő.

Többször elhangzott a mai beszélgetés folyamán, hogy a földrengések nem jelezhetők előre.
- Sajnos ez így van. Számtalan kutatás folyik napjainkban is, sokat tudunk a földrengések keletkezési mechanizmusairól, nagyrészt jól ismerjük a kiváltó okokat, folyamatokat, sok adatunk van arról is, hogy a Föld egyes területein különböző fokozatú rengések milyen gyakorisággal keletkeznek, egy dolgot azonban nem tudunk meghatározni: mikor számíthatunk a következő rengésre.

A szökőár egy földrengés következménye. Mégsem figyelmeztették az érintett területek lakóit.
- Ebben az esetben teljesen más a helyzet. A tengerben történt rengést követően még a legközelebbi partokon is legalább fél-egy óra eltelik, amíg megérkezik az árhullám. A Föld szökőár által leginkább fenyegetett területein, Japán és az USA csendes-óceáni partjainál több éve működnek szökőárriasztó rendszerek. Ezeket olyan szeizmológiai monitoring rendszerek alkotják, melyek a földrengések után néhány percen belül meghatározzák a rengések helyét, erősségét. A kialakult szökőár terjedése tenger alatti nyomásmérő érzékelőkkel és műholdas megfigyeléssel is jól követhető. Sajnos ebben a térségben a megfigyelő rendszerek hiánya és a késlekedés tragédiához vezetett.

Mekkora erő szabadult fel ennél a rengésnél?
- Legérzékletesebb példa talán az lehet, hogy ebben az esetben mintegy 475 megatonna TNT robbanás energiája, vagyis 23 ezer hirosimai atombomba energiája szabadult fel.

Lehet-e számítani hazánkban nagyobb erejű rengésekre?
- A Kárpát-medence belsejében mintegy 20 ezer földrengésről van tudomásunk. Hazánk területén mintegy 100-150 földrengést mérünk évente, melyből 5-10 érezhető rengés van. Öt-tízévente pedig már olyan földrengésekről beszélhetünk, melyek károkat is okozhatnak. Tehát ezeket a számadatokat figyelembe véve bizony mi is számíthatunk erősebb rengésekre.

A mostani nagy erejű rengés több szárazföld helyét megváltoztatta és átalakította a tengerfenéket. Lehet ennek bármi következménye?
- Korábban is akadtak olyan rengések, melyek kimutatható hatást gyakoroltak a Föld forgástengelyére. Az indiai és eurázsiai lemez évente -földrengések nélkül is- több centimétert közeledik egymáshoz. Kiszámítható változások történtek, de ennek nincs semmi komolyabb következménye ránk nézve.