Monstre fizikaóra a Műegyetemen

Előadások, hologram-kiállítás, látványos kísérletek: mozgalmas volt idén a nyílt fizikanap

Több száz diák töltötte meg a BME Fizikai Intézetének F29-es előadóját 2005. január 20-án a délutáni nagyszabású "fizikaórán". A középiskolásoknak az optikai adattárolásról Lőrincz Emőke egyetemi docens, a számítógépes hologram-készítésről Papp Zsolt egyetemi adjunktus, a cunami fizikájáról Jánosi Imre egyetemi docens tartott előadást. A Fizika Nemzetközi Éve eseménysorozat helyi nyitórendezvényén egyebek mellett megtudhattuk, hogy a fizikatudósok kutatásainak eredményeként rövidesen jönnek a több száz gigabájt tároló-kapacitású adathordozó lemezek.

Sipos János, az Oktatási Minisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg a nyitott fizikaóra-ciklust, miután a padsorokba zsúfolódtak a középiskolák természettudományok iránt érdeklődő nebulói, tucatnyi pedagógus, illetve jó néhány érdeklődő. Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy a Fizika Nemzetközi Éve (amelynek kezdeményezője az idén centenáriumát ülő Európai Fizikai Társulat) szervezői a fiatalokra fókuszálnak.

Vankó Péter mérnökfizikus kísérletezik

Kertész János akadémikus, egyetemi tanár, a BME Fizikai Intézet igazgatója "Einsteintől az ENSZ-ig" címmel tartott előadásában felhívta a figyelmet a világszervezet határozatára. Mint mondta, nagyon lényeges, hogy az ENSZ megfogalmazza: a fizika a természet megismerésének alapja, alkalmazásai pedig számos mai műszaki fejlesztésben termékként jelennek meg.
Az eseményen ismét elhangzott, hogy az ENSZ azért döntött 2005 mellett, mert száz éve, 1905-ben jelent meg Albert Einstein három "alapcikke".

Az előadók közül különösen Jánosi Imre egyetemi docens témaköre, a szökőár (cunami) keltette fel a diákok érdeklődését. Az elhangzottak alapján summázható: továbbra is igaz a közhely, hogy a természet megismerése nélkül az ember kiszolgáltatott. Ugyanakkor van eszköze a megismerésnek, s ez nem más, mint a fizika.

Lőrincz Emőke, a Fizikai Intézet docense az optikai adattárolás rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot. Úgy fogalmazott: a lemezek adatbefogadó-képességének kapacitása a lézertechnológiák fejlődésével rohamosan növekszik. - Míg a tegnapot a CD jelentette, napjainkat a DVD határozza meg, a holnap pedig a kétlézeres technológiáé - mutatott rá az előadó. Kiderült, hogy a jövő nemcsak a lemezek felület-rétegeire írt információk bővítésében, hanem a lemezek térfogat-rétegeinek kihasználásában rejlik, mert így akár 500 rétegre is felvihetünk információt.

Lőrincz Emőke kitért arra is, hogy a BME Fizikai Intézetében még a "vasfüggöny" elzártságában is saját CD kifejlesztésén dolgoztak. Napjainkban is lépést tartanak a nemzetközi kutatói élmezőnnyel: nemrégiben egy magáncég segítségével kifejlesztették a Holografikus Memória Kártya Demonstrációs Rendszert. A titkos információk tárolására is alkalmas kártyarendszer prototípusa hordozható, ami egyedülálló a világon, így nem csoda, hogy Tokiótól Londonig több kiállításon is sikert aratott.

Härtlein Károly kedvenc kísérleteit mutatta be.

Papp Zsolt

A többórás fizikaóra zárásaként látványos kísérleteket tekinthettek meg az F29-esben ülő nézők. A szertárból kihozott demonstrációs eszközök már a középiskolákban is vonzzák a fizikára egyébként "nem túl éhes" diákokat - a Műegyetem "fizika napján" sem változott a papírforma: a kísérletek (és kísérletezők) nagy sikert arattak.