Kislexikon

 

államnyelv
Egy állam törvényben megnevezett hivatalos nyelve, melynek használata más nyelvekkel szemben (szinte) mindenhol előnyt élvez. Szlovákiában a szlovák az államnyelv, az USÁ-nak nincs államnyelve, Kanadának kettő van (angol és francia), Finnországnak úgyszintén (finn és svéd).

anyanyelv
Egy embernek több anyanyelve is lehet, s élete során anyanyelve akár többször meg is változhat. Továbbá ugyanannak a személynek más-más lehet az anyanyelve a különböző definíciók szerint. Skutnabb-Kangas (1997: 13-14) az anyanyelv négy lehetséges definícióját fogalmazta meg: (1) az elsőként megtanult nyelv, (2a) az a nyelv, amellyel a beszélő mint anyanyelvével azonosul, (2b) az a nyelv, amellyel a beszélőt anyanyelvi beszélőként mások azonosítják, (3) a legjobban ismert nyelv, és (4) a legtöbbet használt nyelv. Az anyanyelv-definíciókat a nyelvi emberi jogokkal kapcsolatos tudatosság foka szerint hierarchikus sorrendbe állíthatjuk. A származás (elsőként megtanult nyelv) és az azonosulás (az a nyelv, amellyel a beszélő azonosul) szerinti definíciók együttes alkalmazása jelzi a nyelvi emberi jogok iránti legmagasabb fokú tudatosságot: Az anyanyelv az a nyelv, amelyet az egyén először tanult meg, és amellyel azonosul.

asszimiláció
1) Egy másik (domináns) kultúra kikényszerített felcserélő "(meg)tanulása" egy elnyomott (dominált) csoport által. Az asszimiláció azt jelenti, hogy egy embercsoportot egy másik csoportba "helyeznek át". (Skutnabb-Kangas)

2) Minden olyan folyamat, amelynek eredménye egy nyelvi, etnikai vagy felekezeti kritériumok szerint meghatározott populáció lélekszámának (nem számarányának!) és/vagy reprodukciójának egy másik, ugyanolyan kritériumok szerint meghatározott populáció javára történő csökkenése. Ennek megfelelően beszélhetünk nyelvi, etnikai, illetve felekezeti asszimilációról, ezek egymásra is tevődhetnek, de külön-külön is előfordulhatnak. (Szilágyi 2002c: 77)

felcserélő nyelvtanulás/nyelvtanítás
Olyan nyelvtanulási/nyelvtanítási helyzet, amelyben a domináns nyelv (államnyelv, hivatalos nyelv) tanulása/tanítása a diákok anyanyelvének kárára történik; a kisebbségi tanulók tannyelve a többségi nyelv, ami felváltja (kiszorítja) anyanyelvüket.

hozzáadó nyelvtanulás/nyelvtanítás
Olyan nyelvtanulási/nyelvtanítási helyzet, amelyben a kisebbségi gyermekek anyanyelve a tannyelv, s amelyben a domináns nyelvet (államnyelvet, hivatalos nyelvet) is jól megtanítják. A domináns nyelv tudása hozzáadódik az anyanyelv tudásához; a diák nyelvi repertoárja bővül; a diák magas szinten kétnyelvűvé (soknyelvűvé) válik.

integráció
Más kultúrák önkéntes és kölcsönös, hozzáadó (meg)tanulása. Az integráció befogadó csoporttagság(ok) választását jelenti. (Skutnabb-Kangas)

kétnyelvű ember
Olyan ember, aki két nyelvet tud valamilyen szinten használni. Tehát az is kétnyelvű, aki egy másik nyelvet csupán ért (valamennyire), de beszélni vagy írni nem tud rajta. Laikusok sokszor csak a két nyelvet anyanyelvi szinten beszélőket tekintik kétnyelvűnek, ilyen emberek azonban szinte csak a mesében léteznek.

kontaktusváltozat
Valamely nyelvnek egy kétnyelvű beszélőközösség által használt változata, melyben állandósult kontaktushatás érvényesül. Például a magyar nyelv Magyarországgal határos országokban beszélt változatai kontaktusváltozatok, melyek különböznek az egynyelvű magyarországiak beszélte magyartól.

lingvicizmus
Nyelvi alapon meghatározott embercsoportok közötti diszkrimináció. Skutnabb-Kangas 1988-as definíciója szerint a rasszizmus, az etnicizmus és a lingvicizmus olyan "ideológiák, struktúrák és cselekvési módok, amelyeket a hatalomnak és a (mind materiális, mind nem materiális) forrásoknak »faj«, etnikum-kultúra vagy nyelv alapján meghatározott csoportok közti egyenlőtlen elosztásának legitimálására, kialakítására és újratermelésére használnak".

nyelvcsere
Az a folyamat, amelyben egy közösség (gyakran nyelvi kisebbség) fokozatosan elhagyja saját eredeti nyelvét, és a kétnyelvűség (néha hosszantartó) állapotán keresztül egy másik nyelvre tér át. A nyelvcsere sokszor kényszer következménye (pl. a moldvai csángókat a román állam és a Vatikán kényszeríti nyelvcserére évszázadok óta), de nem mindig (pl. a burgenlandi felsőőri magyarok nyelvcseréje sokkal inkább spontán folyamatok eredménye, mintsem állami kényszerítés következménye).

nyelvi emberi jogok
Olyan nyelvi jogok, amelyeknek emberi jogoknak kellene lenniük, tehát mindenkit meg kellene illetniük. Skutnabb-Kangas szerint például nyelvi emberi jog kellene legyen az anyanyelv tökéletes megtanulásának joga az állami finanszírozású iskolákban.

nyelvi genocídium
Olyan szándékos cselekedet, melynek célja egy nyelv elpusztítása. Amikor egy embercsoport nyelvének használatát megtiltják a napi érintkezésben vagy az iskolákban, vagy amikor megtiltják az ilyen nyelven készített nyomtatványok forgalmazását, akkor nyelvi genocídiumot hajtanak végre. (Skutnabb-Kangas)

nyelvirtás az oktatásban
Amikor egy tanulócsoport nem tanulhat anyanyelvén, mert az állami iskolákban kizárólag többségi tannyelven folyik az oktatás, akkor a tanulóknak nincs más választásuk, mint a többségi nyelven tanulni, vagyis rá vannak kényszerítve a nem anyanyelven tanulásra, ami gyakran nyelvcseréhez vezet. Az ilyen oktatási rendszerek egy 1948-as ENSZ definíció szerint nyelvirtást követnek el. (Skutnabb-Kangas)

nyelvromlás
Laikus vélekedés arról, hogy egy nyelv el tud romlani. A nyelvek nem romlanak (vagy javulnak), hanem változnak. A kétnyelvű magyarok magyarja nem rosszabb, mint az egynyelvűeké, hanem másmilyen. Minden "romlatlan" magyart beszélő egynyelvű ember "romlott" magyart beszélne, ha kétnyelvű környezetben élne. A kétnyelvű magyarok beszélte magyar nyelvet az egynyelvűek beszélte magyarhoz hasonlítani annyira ésszerű cselekedet, mint egy gátfutó teljesítményét egy sprinter vagy egy magasugró teljesítményéhez hasonlítani.

többközpontú nyelv
Olyan nyelv, amelynek standard változatát egynél több államban használják s ezek a standard változatok sajátos, az adott országra jellemző vonásokkal is rendelkeznek. Többközpontú nyelv például az angol, a német, de a svéd és a magyar is.