Marihuána és emlékezet

Vágólapra másolva!
Az Élet és tudomány interjúja Freund Tamással
Vágólapra másolva!

A termesztett kender indiai alfaját (Cannabis sativa ssp. indica), amelyet vadkendernek is neveznek, Indiában és Kínában legalább ötezer éve használják gyógynövényként, mert alkoholos kivonatát fájdalomcsillapító és görcsoldó hatásúnak találták. A népi gyógyászatban annak ellenére alkalmazzák hatóanyagait (a kannabinoidokat), hogy nem megfelelő adagban heveny vagy idült mérgezést okozhatnak. Különösen előnytelenek központi idegrendszeri hatásaik, amelyek közül a figyelem és a rövid távú emlékezet romlása a legszembeszökőbb. Hol van ezeknek a vegyületeknek az agyi támadáspontja, s miképp módosítják az idegi működéseket? Erről beszélgettünk dr. Freund Tamás akadémikussal, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatójával.

Hogyan derült ki, hogy a THC befolyásolja az idegrendszer működését?
- Fogyasztóinak a viselkedése árulkodott róla. Az indiai kender több mint négyszázhatvan ismert hatóanyaga között hatvannál többféle kannabinoid fordul elő, amelyek közül a delta-9-tetrahidrokannabinol (THC) a leghatékonyabb. Minthogy a THC zsírban oldódó molekula, a kutatók eleinte úgy vélték: azáltal változtatja meg az idegsejtek lipidtermészetű külső hártyájának (plazmamembránjának) a tulajdonságait, hogy oldódik benne, s ez megzavarja az idegsejtek közötti kommunikációt. A vizsgálatok később feltárták: a THC nem így hat, hanem úgy, hogy a plazmamembránban levő jellegzetes receptoraihoz (jelfogóihoz) kötődik. Az 1990-es évek elején ugyanis ráakadtak a kutatók arra a két receptorra (ezeket CB1-nek és CB2-nek nevezték el), amelyek fajlagosan (specifikusan) kapcsolódnak a THC-vel. A CB1 bizonyos idegsejtek, míg a CB2 a védekezési (immun-) rendszer különböző sejtjeinek membránjában fordul elő.

Önöket, ugye, csak a CB1 jelű receptor érdekli?
- Igen, mert a THC idegrendszeri hatását tanulmányozzuk. Munkánkat nagyban előmozdította, hogy 1996-ban egy amerikai (seattle-i) biokémikus kutató - K. Mackie - CB1-receptorral szemben termeltetett ellenanyaggal (antitesttel) rukkolt ki, amellyel pontosan azonosítható (minthogy a receptor és az ellenanyag fajlagosan kapcsolódik egymással, s az így létrejövő molekulakomplex festéssel kimutatható), hogy az agynak mely részein fordulnak elő THC-re fogékony idegsejtek. Amikor egy konferencián találkoztam Mackie-vel, kérésére megnéztem poszterét, s az agyi metszetekről készült felvételeken nyomban láttam, hogy gátlóidegsejtek végkészülékén helyezkedik el a szóban forgó receptor. Ekkor úgy döntöttünk, hogy közösen kutatunk tovább. Megkaptam tőle a CB1-receptor elleni antitestet, s amikor munkatársaimmal utánanéztünk, hogy hol fordulnak elő a CB1-receptorok, kiderült: a magasabb rendű idegműködésekért felelős agykéregnek csak egy kis sejtpopulációján, amelynek sejtjei a gamma-aminovajsav (nemzetközi rövidítése: GABA) nevű ingerületátvivő anyagon kívül kolecisztokinint is tartalmazó gátlóidegsejtek. Ez a sejttípus közvetíti tehát a THC hatását az agykérgi működésekre.

Mi a CB1-receptor szerepe a gátlóidegsejt életében?
- Az, hogy ha ehhez a receptorhoz THC kapcsolódik, a gátlóidegsejtből nem szabadul fel a GABA, következésképp az idegsejt nem képes ellátni feladatát. Mi egyébként nem THC-vel dolgoztunk, hanem olyan szintetikusan létrehozott vegyületekkel , amelyek a THC-nél nagyobb specificiással képesek a CB1-receptorhoz kötődni.

Tudományos dolgozatai azt tükrözik, hogy a kannabinoidoknak az agyhullámokra tett hatása is érdekli önt.
- Jól tudjuk, hogy az agyhullámokat, amelyeknek fő feladatuk az idegsejtek működésének szinkronizálása, GABA-tartalmú gátlóidegsejtek hozzák létre és tartják fenn. Ha mármost ezeknek az idegsejteknek a CB1-receptort hordozó alcsoportját THC-vel kikapcsoljuk (nem szabadul fel belőlük ingerületátvivő anyag, azaz GABA), az agyi hullámtevékenység romlani fog, amplitudója csökken. A THC ezáltal drasztikusan beleavatkozik a tanulás és az emlékezés folyamatába. Míg a rövid ideig tartó marihuánaszívás csak átmenetileg zavarja meg ezt a két agyi működést, addig e kábítószer hosszú idejű élvezete már tartós romlásukat okozza.
Az agyi hullámtevékenység károsodását in vitro, azaz élő testen kívüli kísérlettel is igazoltuk. Amikor az agy úgynevezett limbikus rendszeréhez tartozó, emlékezéssel kapcsolatos Ammon-szarvból (hippokampuszból) készített szeletek idegsejtjeit kainsavval szinkrón működésre késztettük, s ily módon agyhullámokat gerjesztettünk, a szeletekhez adott kannabinoid rendellenessé tette a hullámtevékenységet.
DR. P. T.