A magyar élet ritmusa

Vágólapra másolva!
Szabadidejükben manapság már csak ötletszerűen olvasnak az emberek: 1986 óta az amúgy is csekély olvasótábor közel a felére esett vissza.
Vágólapra másolva!

Az időmérleg-elemzések általában annak megbecsülésére tesznek kísérletet, hogy az emberek mennyi időt szánnak egy-egy tevékenységre. A KSH társadalom-statisztikai kutatói most megkísérelték a logika megfordítását, és az idő ritmusát vizsgálták. A mai Magyarország mindennapjait kutatva arra kerestek választ: az év egy átlagos napján, annak egyes óráiban milyen tevékenységet végeznek az emberek. Ezzel az volt a céljuk, hogy az eredményekből képet alakítsanak ki a mai élet ritmusáról.

Forrás: chs.eduMindez egyben választ ad több szociológiai jelenségre is. Például arra: Hol vannak az éjszaka határai? Mennyit alszik a magyar átlagember, mikor alszik el és mikor ébred? Változott-e életünk ritmusa az előző felmérés (1986) óta, s ha igen, milyen irányban és milyen mértékben?

Ágytól-ágyig





Reggel hat és hét óra között kel a magyarok körülbelül háromnegyede (70-75 százalék), 10-10 százalékuk pedig 8, illetve 9 óra tájban. Az átlagosnál korábban a szakmunkások kelnek.

Az éjszaka meghódítása fogalma M. Melbin amerikai szociológustól származik. Ő abból indul ki, hogy amikor a tér az emberiség számára szűknek kezd bizonyulni, annak szerepét átveszi az idő. Ez azt jelenti, hogy a túlzsúfolt nappalból egyre több tevékenység tevődik át az éjszakába. Az éjszaka meghódítóinak olyan szociológiai jellemzői vannak, mint egykor a szűzföldeket feltörő első telepeseknek. A jelenséget Melbin az elektromos áram elterjedésével, a mind általánosabb közvilágítással magyarázza.



Ha ezeket összehasonlítjuk az 1986-os adatokkal, nem kis változást tapasztalunk: a legfrissebb felméréskor reggel 6-kor, illetve este 10-kor 10-10 százalékkal többen aludtak, illetve voltak még ébren. Az ébredés és az elalvás időpontja tehát határozottan későbbre tolódott, bár mind a férfiak, mind a nők nagyjából ugyanannyit aludtak - átlagban valamivel több, mint 8 órát -, mint másfél évtizeddel korábban. Ez az eltolódás azt mutatja, hogy a magyar lakosság megkezdte "az éjszaka meghódítását".

Új jelenség, hogy kitolódik és megnő a tévézésre fordított idő. Többen foglalkoznak ezzel már a kora délutáni órákban, mint másfél évtizeddel korábban, és többen töltik ezzel az időt este 9-10 óráig. 19 és 22 óra között az emberek túlnyomó többsége a televíziót nézi, e tevékenység dominanciája tehát növekvő, mégpedig más szórakozás - az olvasás, a társas élet - rovására. Este 11-kor a korábbinál 5 százalékkal többen vannak még ébren, és zömük a tévé előtt ül.

Az éjszaka gyarmatosításában valamennyi korcsoport részt vesz, de a legintenzívebben a 19-24 évesek, és a legidősebbek egy része.