Titkos fegyver és gyilkos ellenség

Reaktív oxigén - szolgál és véd, ha épp elég.

Jótékony hatását és veszélyeit napjainkban évente több ezer szakcikk taglalja, a kórokozók rettegnek tőle, de az embernek is akad jócskán félnivalója, ha szervezetében túl kevés vagy túl sok "termelődik" belőle - ez az anyag a reaktív oxigén, amelynek feltérképezése évekkel ezelőtt rabul ejtette Geiszt Miklóst. A Talentum-díjas fiatal tudós a ME Klub utolsó októberi rendezvényén Spät András professzor társaságában avatta be az érdeklődőket a témakör idehaza zajló kutatásaiba, egyebek mellett abba, hogy a vörösbor nemcsak finom, de egészséges is, bár olívaolajjal elméletileg "pótolható".

	Spät András és Geiszt Miklós

Geiszt Miklós Spät AndrásGeiszt Miklós

Azt hiszem, bemutatásnak ennyi elég egy ilyen fiatalemberről - zárta a "preambulumot" Spät professzor, és röviden az előadás tárgyáról, a reaktív oxigénekről is elővezetett néhány gondolatot. - Az iskolai tanulmányokból nyilván mindenki emlékszik még arra, hogy az oxigénatom belső elektronhéján kettő, a külsőn hat elektron kering - mondta, és a kivetítőn megjelenő ábrákkal illusztrálta mondandóját. Elhangzott: amikor két oxigénatom molekulát alkot, két-két elektron úgy helyezkedik el a külső héjon, hogy kvázi mindkét atommaghoz tartozik, így nagy stabilitással rendelkezik a molekula. Előfordul azonban, hogy páratlan elektron kerül a molekulába, ekkor jön létre az úgynevezett szuperoxid, amely a reaktív oxigén molekulák kiinduló vegyülete. Ez a molekula - bár nagyon rövid élettartamú - rendkívül reakcióképes, hiszen könnyen átadja elektronját - rendszerint vízvegyületnek, így hidrogén-peroxid keletkezik, amelyről a hajszőkítéssel foglalatoskodók tudják csak igazán, mennyire reakcióképes. A lényeg, hogy ebben a folyamatban az addig stabil vegyületek átalakulnak, és új formák keletkeznek. Nagyjából harminc évvel ezelőtt nagy meglepetést keltett az a megfigyelés, hogy a reaktív oxigén az élő sejtekben is előfordul. 1970 óta folyamatosan növekszik az olyan, angol nyelven megjelenő orvostudományi közlemények száma, amelyek címükben vagy összefoglalójukban a reaktív oxigének szerepét taglalják. Manapság évenként több mint 3000 ilyen publikáció születik.