Meskó Attila válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

A földi élet fenntarthatóságának kérdéseihez kapcsolódva: a környezet kémiai védelmén belül az ivóvíz megóvása és regenerálása érdekében Magyarországon és máshol a műtrágya és kutak szikkasztónak való "működtetésének" kompenzálására milyen erőfeszítésékre kerülhet sor a legsürgősebben? (Deák Henrik)
- A vízminőség védelme fontos feladat. Sajnos az ország nagy részén a talajvíz olyan mértékben szennyezett, hogy ivóvíznek nem alkalmas. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium terveiben szerepel 2009-ig a határérték feletti nitrit- és/vagy ammóniumtartalmú vizek vagy nitrogéntartalmú vizek kezelése, a bór, a fluorid és a jodid magas értékének csökkentése. Ahol ez szükséges (402 település), célkitűzés az arzénkoncentráció csökkentése. A program összköltsége 2015-ig mintegy 220 milliárd forint.

A műtrágya-felhasználás 1990 óta jelentősen csökkent. A lakosság ellátása vezetékes vízzel már lényegében európai szinten van. Komoly lemaradás van a csatornázásban és a szennyvíz tisztításában. Erre a következő években szintén jelentős beruházásokat tervezünk és remélhetőleg meg is valósítjuk majd őket. Például a dél-budai régió szennyvízkezelési programja 68,25 milliárd forint, Békéscsabáé 15,9 milliárd forint stb.

Miért nem hasznosítják Magyarországon a geotermikus energiát és a Napenergiát hiszen ez adva van! (Pajor Ágnes)
- Hasznosítják, csak sajnos kisebb mértékben, mint az lehetséges volna. Ennek elsősorban gazdasági (pénzügyi) okai vannak. Elég jelentős beruházásokra van szükség, és a tőke hiánya komoly gátja a gyorsabb fejlődésnek.

Ha jól értem, a feladataink:

• rövid távon az 1 főre jutó antropogén hőkibocsátás szedikális csökkentése (a személyautók eliminálása, kézműiparok reneszánsza stb.), ez megoldhatatlan
• középtávon az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése a kyotói protokoll alapján, ez is megoldatlan
• hosszú távon a megújuló energiaforrásokra történő átállás, ami a föld lakosságának 1/130-ad részére történő csökkentés nélkül lehetetlen. (Ugyanis a Föld komfortos létre % alkalmas, mérsékelt égövi szárazföldjeik a bioszféra (erdők) képtelen eltartani 52 millió főnél többet (kb. 1.02 km2/fő).
  Tekintve, hogy
• a rövidtávú feladat tehetetlensége jó esetben is 4-5 év,
• a középtávú feladat tehetetlensége (az üvegházhatású gázok átlagos lebomlási ideje) 50-60 év
• a hosszútávú feladat tehetetlensége ( az emberi populációnak 1? Emberöltőn át tartó feleződése, például egykével) kb. 250 év
  egyetért-e azzal, hogy Tony Blair szavai pusztába kiáltanak, mivel az üzleti világ a növekedésben és nem egy 2-3 évszázados recesszióban érdekelt? (Dezső László)

A feladatok sorrendjében haladva:

• Valóban a kibocsátások radikális csökkentésére van szükség. Ez nem közvetlenül hőkibocsátás, hanem a hőmérséklet emelkedését okozó üvegház hatású gázok kibocsátása. Ha az autók nem benzint használnának, hanem hidrogént vagy elektromos meghajtást, nem kellene kiküszöböli az autókat. Valóban komoly gond az átállás. De első lépésként elég volna az is, ha csak akkor használnánk az autót, amikor az feltétlenül szükséges, illetve olyan autókat használnánk, amelyek keveset fogyasztanak. Természetesen az emberek ezt csak akkor fogják megtenni, ha belátják (kevesen), vagy ha kénytelenek lesznek rá.
• A kiotói egyezményt valóban nem ratifikálták a mai napig sem. Ugyanakkor önként betartja több mint száz ország. Más kérdés, hogy a vállalt kibocsátás-csökkentés nem elegendő. De jó volna ezt az első lépést megtenni, hogy a többi lépést is vállalják. Kedvező fejlemény, hogy Putyin orosz elnök szeptember 30-án javasolta az egyezmény ratifikálását. Ha elfogadják, meglesz a szükséges 55%.
• Nem tudom, hol olvasta az 52 milliót, de a szám hibás. Valószínűleg a gyűjtögető, vadászó társadalomra vonatkozik. De már több ezer éve áttértünk a mezőgazdaságra. Az igazság az, hogy a Föld el tud tartani 9 milliárd embert is, sőt elfogadható életminőséggel is el tudna tartani ennyi embert, ha nem volna egyik oldalon a minden kezdeményezést, kedvező változást megbénító szegénység, a másik oldalon hihetetlen pazarlás és rablógazdálkodás. Például Magyarország még mindig több élelmiszert termel, mint ami az ország lakosságának ellátásához szükséges (holott a népsűrűség 108,7 ember/négyzetkilométer). A művelhető földnek így is csak töredékét használjuk növénytermesztésre.
• A Föld egészét tekintve sem rosszabb a helyzet, a sivatagok nagy része termővé tehető öntözéssel. Víz van elég, csak sótalanítani kellene, és a tengerpartokról elvezetni a szárazföldek belsejébe. A fegyverkezésre, háborúkra, drogokra, alkoholra stb. költött összegek töredéke elég volna ahhoz, hogy a művelhető földterületeket megduplázzuk. (Nézze meg a térképet!)
• Az időtartam becslése a rövid és középtávú feladatok esetén jó, a hosszú távon rossz! Eltekintve attól, hogy nincsen szükség az emberiség létszámának gyors csökkentésére, ha minden párnak egy gyermeke volna, a szülőpár halála után (nagyjából egy emberöltő elteltével) már csak fele annyi ember élne (két ember helyett egy gyerek). 250 év után már csak 15-20 millió ember élne a Földön.
• Sajnos egyetértek azzal, hogy Tony Blair egymagában kevés hatást fog elérni, de mégis örömmel tölt el, hogy egy fontos és ismert döntéshozó ugyanazt mondja, amit a tudomány már 30 éve próbál megértetni az emberekkel. Bízzunk abban, hogy egyre többen fogják mondani, és főleg egyre többen fognak a fenntarthatóság érdekében cselekedni is. Az üzleti világot a profit mozgatja, de nem kell feltétlenül recesszió a természet számára kedvező változásokhoz.

Mikor fordul meg a trend? Mikortól kezd el vastagodni az ózonréteg?
A Golf-áramlást hogyan befolyásolja a sarki jég olvadása?
A Vásárhelyi-terv Ön szerint megfelelő "felkészülést" jelent? (Zoltán)
- Az ózonréteg már elkezdett helyreállni. A teljes regenerációhoz legalább 50 évre lesz szükség.

- Két módon is befolyásolja. Ha a felszínen hideg édes víz van, rossz a hőcsere a víz és a levegő között. Ha az édesvíz túlságosan felhígítja a nagyobb sótartalmú áramlást, nem lesz leszálló ág. Mindkét jelenség következménye az, hogy kevésbé vagy egyáltalán nem melegíti az áramlás Ny-Európát illetve É-Amerika keleti partjait. A részletes mérésektől azt várják, hogy pontosabb képet tudunk majd adni ezekről a jelenségekről.

- A Vásárhelyi-terv lényege helyes, azaz nemcsak gátakat kell építeni, hanem "vissza kell adni" a Tiszának ártereket; tározókat és vésztározókat kell kialakítani. Nagy gond a lassú megvalósulás. A terv (bármilyen jó) ugyanis senkit nem véd meg, csak az elkészült létesítmények.

Építészként gyakran találkozunk olyan kéréssel, hogy szeretnének megújuló energiaforrásokat hasznosítani a háztartásban. Amikor viszont kiderül a bekerülési költség, azt lehet mondani, mindenki azonnal lemond a kiépítésről. Mikor lesz már támogatott ez a megoldás, vagyis mikor nő be a politikusok feje lágya? (Azért már létezik pozitív hozzáállás - Ausztria -, de ez kevés.) Köszönöm. (Gábor)
- Azt tudom tanácsolni, hogy számítsák ki a megtérülési időt! Valóban 15-20-25 év lesz, attól függően mi a konkrét beruházás, és hogyan alakul az energiahordozók ára. Mellesleg teljesen biztos, hogy az utóbbi csökkenni nem fog. Egyetértek azzal, hogy nagyon jó volna állami támogatást adni minden energiatakarékos megoldásra, és ezt hosszabb idő óta szorgalmazzuk is.