"Balog úr, masszon meg!"

Balog úr a magyar olimpiai csapattal utazó négy masszőr egyike volt. A masszőröket nagy becsben tartották a sportolók, hiszen jólesett az edzés után egy kis gyúrás. Főleg a nők kedveskedtek, viccelődtek egy kis ráadásért.

Négy gyúró utazott a magyar olimpiai csapattal. A masszőr feladata nagyon fontos a sportolóknál, hiszen egy-egy izomhúzódásnál a masszázs épp annyit segíthet, mint az ausztráliai olimpiai falu patikájában kapható modern kenőcsök. Ha nem is volt sérülés, egy fárasztó edzés után is jólesett a pihentető masszírozás. Mivel mindegyik sportoló így érezte, valóságos torzsalkodás alakult ki a gyúrók felett.

"Rendre lekapcsolták őt a férfioldalon" - emlékszik vissza Killermann Klára. "Emiatt csak nagy nehezen ért át hozzánk, nőkhöz." Azt gondolhattuk volna, Balog úr éppen fordított sorrendben dolgozott - a nőkkel kezdve. Pajor Éva emlékszik, hogy az úszólányokat legtöbbször az uszodában gyúrták meg. "Púderrel masszírozott, és az valami csodálatos volt" - meséli Pajor. Ha egy nőnek sérülése volt, Balog úr gyakrabban feltűnt a női szakaszban. "Ha Balog urat beengedték, rögtön üvöltöttünk neki: 'Balog úr, Balog úr, jöjjön, és masszon meg!'

A gyúrók mellett a szakácsok is nagy népszerűségnek örvendtek a csapatban. "Kurucz Tóni utánozhatatlan volt" - meséli Dömölky Lídia. "Nemcsak a főztjei miatt, hanem mert mintha anyánk, apánk lett volna egyszerre. Ha szomorúak voltunk, pillanatok alatt diplomatapudingot készített, amelyben mindenféle gyümölcsöket vágott, és ezzel próbált vigasztalni." Kurucz Antal minden versenyzőnek ismerte a gusztusát, és igyekezett őket kedvenceikkel jobb kedvre deríteni.

"A mákos nudli volt a kedvencem, azt nekem mindig külön készítette" - emlékszik Krasznai Krämer Sándor. "El is terjedt, hogy a legnagyobb evő a Krasznai volt a faluban. Ez nemigen tetszett nekem, mert az olimpián nem a hatalmas étvágyammal akartam kitűnni." A szakácsok a fantasztikus étkekkel akarták elfeledtetni a sportolókkal az otthoni gondokat.

"Akkoriban a csapat igazi csapat volt" - mondja Dömölky Lídia. "Függetlenül a sportágtól, függetlenül attól, hogy Kurucz Tóni volt a szakács, vagy Frici bácsi a masszőr, egyáltalán hogy ki mi volt. Együtt dobogott a szívünk bánatunkban, örömünkben."