Vágólapra másolva!
Művészettörténet - az emlékezés tudománya?
Vágólapra másolva!

Rajzok és érmék

Kezdetben már csak viszonylag könnyen gyűjthető és összehasonlítható mivoltuk okán is rajzok és érmék képezték a művészeti stúdiumok legfőbb tárgyát. A rajz a művészi idea születésének dokumentuma, s egyben a nagy mester különleges képességeinek bizonyítéka is. Michelangelo rajzait környezetében már életében igyekeztek "megszerezni". Az érme és a vésett kő nemcsak ritkaság, hanem az ókor nagyságának történelmi dokumentuma is (a gyakori feliratok miatt). Ezt a dokumentatív jelleget nemcsak a műfaj gyűjtésével, hanem felújításával is követték a reneszánsz idején.

Giorgio Vasari Libró-jának (albumba rendezett rajzgyűjteményének) egy lapja, Leonardo da Vinci és köre felragasztott rajzaival.
A gyermek Keresztelő Szent János Lorenzo di Creditől, papír, biszter, toll, 493 x 373 mm, Bécs, Albertina


Vasari az általa összeállított albumra ("Libro") többször is hivatkozik művészéletrajzaiban. A megmaradt és szinte múzeumi kiállítások módjára elrendezett, a stílushoz illő keretezéssel ellátott lapok egy része különböző gyűjteményekbe került. Vasari néha tévedett a mesterek meghatározásában; ilyenkor érhetjük tetten, és tudhatjuk meg, miben látta egy-egy mester sajátosságát.
A Philostratos-Corvina címlapja (részlet) miniatúra, Boccardino il Vecchio munkája.
Firenze, 1487-90 között,
pergamen,
358 x 222 mm,
Budapest, Országos Széchényi Könyvtár Cod.lat. 427. f. 1v


A Kr. u. 3. században élt két Philosztratosz műveinek Antonio Bonfini által készített latin fordítása tartalmazza egy nápolyi képtár képeinek leírását is (Philostratus Lemnius: Imagines): az egyik olyan antik munkát, amely példája lehetett a humanista képleírásnak és képértelmezésnek, s ötleteket adhatott hasonló kompozíciók alkotására is. A címet antikizáló fülkében elhelyezett vésett feliratként ábrázoló középrészt a kor legfontosabb antik leletéről, Nero Domus Aureájából megismert (groteszk) ornamentika kíséri, benne császárportrékkal érmek nyomán. Köztük foglal helyet Mátyásé s vele szemben a Mediciek gyűjteményének büszkesége: az Apollónt és Marszüászt ábrázoló gemma.


vissza az előadásra