Háry Jánostól Czinka Pannáig

Háry Jánostól Czinka Pannáig címmel Kodály Zoltán színpadi műveinek díszletterveit, jelmezterveit és az előadásokon készült fényképeket bemutató kamarakiállítás nyílt a Kodály-év alkalmából az OSZK-ban.

(MTI) - Kodály Zoltán szerteágazó tevékenysége összekapcsolja a zenét és a színházat, a köznevelést és a közéletet - mondta a megnyitón Sirató Ildikó, az OSZK Színháztörténeti Tárának osztályvezetője. "A zenés színpad sokat köszönhet Kodálynak, még ha nem is túl sok művet alkotott az operaszínpadra" - tette hozzá.

Mint mondta, a kiállításon bemutatott alkotásokat a könyvtár színháztörténeti tárának anyagából válogatta Kis Domokos Dániel, akinek Kodály a színpadon című kötete a közeljövőben jelenik meg. Szólt arról, hogy a Kodály Zoltán születésének 125. és halálának 40. évfordulója alkalmából meghirdetett jubileumi év ünnepségsorozatához ezzel a kiállítással járul hozzá a könyvtár.

Kis Domokos Dániel tudományos kutató, a kiállítás rendezője elmondta: a tárlaton a két ismert darab, a Háry János és a Székely fonó mellett a Kuruc mese és a Czinka Panna balladája című művekre vonatkozó emlékeket, az előadásokhoz alkotott terveket, a színpadról és a szereplőkről készült fényképeket is bemutatják.

A Háry Jánost 1926-ban tűzték először műsorra az operaházban. Az 1926-os bemutató mellett a 1952-1953-as és az 1962-es, szintén operaházi produkcióknak, továbbá a Déryné Színház 1961-es előadásának és az 1946-os szegedi produkciónak a tervei, fotói is szerepelnek a tárlaton.

A Székely fonót 1932-ben mutatták be az operaházban, a kiállításon ennek az előadásnak az emlékein túl az 1942-es és 1965-ös felújítás, továbbá az 1962-es debreceni előadás Csányi Árpád alkotta díszlettervei is láthatóak.

A Kuruc mese című színpadi művet 1935-ben, Rákóczi halálának 200. évfordulója alkalmából rendezték meg, a táncjáték a Galántai táncok és a Marosszéki táncok című, közismert Kodály-alkotásra született. Az előadást nem túl nagy sikerrel játszották az operaházban - mondta a kiállítás rendezője. Hozzátette: a Czinka Panna balladája című, 1948-ban bemutatott alkotás, amelynek szövegkönyvét Balázs Béla írta, szintén hamar lekerült az operaház színpadáról.

"A díszlettervek és a színpadon készült felvételek párhuzamba állításával jól megfigyelhetőek a díszlet- és a jelmeztervező szándékai, illetve, hogy a színpadon ezek az elképzelések hogyan valósultak meg" - mutatott rá Kis Domokos Dániel. Kiemelte Oláh Gusztáv nevét, aki mind a négy előadáshoz tervezett díszletet, munkái a tárlaton láthatóak.