Űrkutatás és régészet

A műholdas távérzékelésnek beláthatatlanok a lehetőségei a régészetben, bár a módszer ma még gyermekcipőben jár - mondta Sánta Gábor régész, az SZTE tanársegéde.

(MTI) - A kutató annak kapcsán nyilatkozott, hogy az űrkorszak félévszázados jubileumának szentelt rendezvénysorozat keretében október 13-án Szegeden az űrkutatás egyik érdekes alkalmazásáról, a műholdas régészetről tart előadást.

Mint mondta, ezek a kutatások ma még kezdeti stádiumban vannak, elsősorban azért, mert a régészeknek 1 méter alatti felbontású felvételekre van szükségük. Ezekhez hozzá lehet ugyan jutni, de rendkívül magas áron: egy-egy kép akár több százezer dollárba is kerülhet, s ekkora összeget még egy kutatóintézet sem mindig engedheti meg magának - mutatott rá Sánta Gábor.

"A lehetőségek viszont korlátlanok. Amennyiben egy bizonyos színképtartományban fotózzuk le az űrből a Föld felszínét, annak a megjelenése más lesz, ha egy régészeti jelenséget, egy elpusztult épületet, falat, vagy egy gödröt rejt a talaj" - mutatott rá a régész.

Sánta Gábor magyarázata szerint a műholdas felvétel során a speciális kamerák, amelyek meghatározott színképsávokban "látnak", a felület minőségéről, anyagi szerkezetéről is szolgáltatnak információt.

"Ez a multispektrális műholdas távérzékelés a jövő útja" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a technológia egyaránt alkalmas a jól ismertnek vélt területek újbóli vizsgálatára, a nehezen kutatható területek feltárására, és az eleddig ismeretlen régészeti lelőhelyek felfedezésére, feltérképezésére is.

Sánta Gábor a módszer további előnyeivel kapcsolatban kifejtette, hogy a műholdas távérzékelés lehetővé teszi a nagyon érzékeny leletek, régi műtárgyak külső behatás nélkül vizsgálatát, kiiktatva ezzel a kutatások során a rongálódás, megsemmisülés veszélyét.

Bár a világ más országaiban is kezdeti stádiumban vannak ezek a kutatások, a műholdas távérzékelés módszerét már sikerrel alkalmazták Franciaországban, ahol római kori villákat tártak fel a segítségével, és Közép-Amerikában is, ahol maja városok szerkezetét térképezték fel - sorolta a régész.

Példaként említette Egyiptomot is, ahol a Nílus deltájában egy olyan lelőhelyet sikerült felfedezni a műholdas technológiával, amelyet az áradások miatt már olyannyira elfedett az iszap, hogy klasszikus régészeti módszerekkel nem igazán deríthettek volna fel.