Tovább látható az első magyarországi nyomtatott térkép

Az Országos Széchényi Könyvtár szeptember 15-ig meghosszabbította azt a kiállítást, amelyen Magyarország első nyomtatott térképét, a Tabula Hungariae-t tekinthetik meg az érdeklődők.

(MTI) - Az OSZK nemzeti ereklyéket bemutató kiállítóterében múlt pénteken nyílt meg az eredetileg négy naposra tervezett tárlat, amelyet a nagy érdeklődésre való tekintettel hosszabbítottak meg szeptember közepéig.

A Magyarország Mohács előtti állapotát rögzítő, felbecsülhetetlen értékű térképet, amely csupán egyetlen példányban létezik, annak kapcsán állították ki, hogy az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO ez év júniusában felvette a világ dokumentumörökség-listájára.

Tabula Hungariae (forrás: oszk.hu)

A Petrus Apianus ingolstadti nyomdájában metszett és sokszorosított térképet 1528-ban adták ki Johannes Cuspinianus német tudós és diplomata költségén, Georg Tanstetternek, a bécsi egyetem tanárának közreműködésével.

A térképet évszázadokon keresztül csak leírásokból ismerték a kutatók és az érdeklődők, míg 1880-ban az ismeretlenség homályából váratlanul elő nem bukkant. A híres bibliofil, gróf Apponyi Sándor vásárolta meg, és más ritkaságokkal együtt 1925-ben az ő adományaként került az Országos Széchényi Könyvtár régi és ritka könyveket őrző gyűjteményébe.

A térképet az UNESCO Világemlékezet Bizottsága 2007. június 19-én vette fel 38 mű társaságában a világszervezet listájára, a Memory of the World, vagyis a világemlékezet remekművei közé. Az 1997-ben létrehozott jegyzékben csak 158 kivételes jelentőségű remekmű található.

A Tabula Hungariae előtt a listán csupán két magyar "dokumentum" szerepelt: elsőként, 2001-ben Tihanyi Kálmán 1926-os szabadalmi bejelentését vették fel, amelyben a világhírű villamosmérnök lefektette a modern televízió alapelveit, míg Mátyás király világhírű könyvtára, a Bibliotheca Corviniana 2005-ben került a jegyzékre.