Kevés az újkori világcsoda

Az újkori világ hét csodája turisztikai szempontok alapján állt össze, ráadásul az építmények között nagyon kevés újkori van, azokat nyugodtan lehetne ókorinak is nevezni - mondta Marosi Ernő művészettörténész az MTI-nek.

Marosi Ernő akadémikus, az MTA alelnöke, az ME korábbi előadója szerint az ókori hét csoda is turisztikai csoda volt, a mostani is az, s ennek semmi köze a művészettörténethez. Marosi professzor azután beszélt erről, hogy a hétvégén nyilvánosságra hozták az újkor hét csodájának megválasztását célzó szavazás eredményét Lisszabonban.

Az ókori világ hét csodáját a hagyomány szerint először egy ókori görög költő, a szidóni Antipatrosz állította össze az i. e. II. században. Ezen építmények között tartják számon Szemirámisz babiloni függőkertjét, Pheidiász Zeusz-szobrát, a rodoszi Kolosszust, az epheszoszi Artemisz-templomot, a halikarnasszoszi mauzóleumot, az alexandriai világítótornyot és a gízai Nagy-piramist.

Az újkor hét csodájának kiválasztását Bernard Weber svájci üzletember és filmproducer kezdeményezte azzal a céllal, hogy kiegészítsék az antik építmények listáját. A 21 műemlékre mintegy százmillióan voksoltak január óta az interneten és mobiltelefonon. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete, az UNESCO elhatárolódott a kezdeményezéstől.

A szavazatok alapján az újkori hét csoda közé került a kínai Nagy Fal, a jordániai Petra romváros, a brazíliai Megváltó Krisztus szobra, a perui Machu Pichu inka romváros, a mexikói Chichén Itza, maja-tolték romváros, a római Colosseum, s az indiai Tádzs Mahal.

Marosi Ernő hétfőn úgy fogalmazott: egyébként mindegyik objektum kiváló, semmi gond sincs velük, de hogy az újkori világ csodái lennének... Rámutatott arra: a kínai Nagy Fal, a mexikói piramis semmivel sem "frissebb" remekművek, mint azok, amelyek az ókori világ csodái között szerepeltek. Az újkori világ hét csodája között "újkori nagyon kevés van, nyugodtan lehetne őket ókorinak is nevezni" - közölte a művészettörténész.

Marosi Ernő véleménye szerint legfeljebb arról a törekvésről lehet szó, hogy ezek a építmények "ne az ókori világ keretei között szerepeljenek, hiszen Eurázsiának és Afrikának csak egy kis része tartozott az ókori oikumenéhez". Véleménye szerint most a globalizálódó világ osztotta el a csodákat.

A művészettörténész kiemelte, hogy a szavazásnak az égvilágon semmilyen jelentősége nincs. Vannak olyan intézmények, amelyek állandóan a top tízzel, vagy - mint adott esetben - a top héttel foglalkoznak. "Teljesen szkeptikus vagyok ezzel, nyugodtan kinevezhetik holnap a százötvenet" - mondta.

Marosi Ernő szerint a szavazásnak valószínűleg még a turisztika számára sincs jelentősége. "A világ hét csodájával nagyszerű emléktárgyakat lehet majd árusítani, de ezt e nélkül is lehet" - összegezte a művészettörténész, akinek a számára "sokkal nagyobb világcsoda egy faragott gemma, amit soha senki nem tesz majd fel egy ilyen listára".