Szándékainktól függetlenül

Szenzációs új felfedezés: angol és japán tudósok a kísérleti alanyok agytevékenysége alapján képesek meghatározni azok szándékait.

Az emberi agyban rejtett szándékok közvetítése folyik. Minden nap előre kitűzünk célokat: odaadunk egy könyvet egy barátunknak, egy időpontot nem szabad elfelejtenünk. De hogyan és hol tárolja az agy ilyen döntéseinket? Erre a kérdésre keresett választ John-Dylan Haynes, a Max-Planck-Institut Kognitív Idegtudományi Intézetének foglalkozó kutatója londoni és tokiói kollégáival együtt (Katsuyuki Sakai, Geraint Rees, Sam Gilbert, Chris Frith, Dick Passingham). Mágnesrezonancia-tomográfiával (MRI) és csúcstechnológiás analitikai módszerekkel nekik sikerült először pontosan meghatározott kísérleti módszerekkel a kísérleti alanyok szándékait agytevékenységükből meghatározni. Tanulmányuk a Current Biology szakfolyóirat 2007. február 7-i számában olvasható.

Szándékaink mások előtt rejtve maradnak, amíg tettekre nem váltjuk őket. Tudósoknak sikerült a kísérleti személyek szándékait előre kikövetkeztetni. A kutatók arra kérték a kísérleti személyeket, hogy válasszanak szabadon két felkínált lehetőség közül. Egy számítási feladatot kaptak, és két számot össze kellett adniuk vagy ki kellett vonniuk. Mielőtt a kísérleti személyek a számokat meglátták volna, vagy elkezdtek volna számolni, a tudósok már 71 százalékos valószínűséggel meg tudták határozni a kísérleti személy szándékát - pusztán az agyi aktivitás alapján.

Idegsejt sematikus képe

Haynes

A Haynes és kollégái által elvégzett munka azonban sokkal többet jelent eddigi ismereteink egyszerű bizonyításánál. Eddig ugyanis sohasem sikerült a kutatóknak a prefrontális agyi aktivitásból kikövetkeztetniük, hogy a kísérleti személy két lehetőség közül melyiket akarja választani. Haynes és kollégái az eddig láthatatlant egy trükk segítségével tették láthatóvá. A neve multivariáns mintafelismerés. Alapja egy számítógépes program, melynek feladata az, hogy felismerje a határozott döntésre jellemző agyi aktivitásmintákat. Az eddigi módszerektől eltérően tehát sok agyi területről származó mérések eredményeit kombinálták, és ennek alapján határozták meg a kísérleti személyek szándékát.