Vágólapra másolva!
2007. február 8-án nagyszámú érdeklődő jelenlétében zajlott le az Európai Unió 7. Keretprogramjának magyarországi nyitókonferenciája.
Vágólapra másolva!

Alighanem a szervezők maguk is meglepődtek, amikor kiderült, hogy több százan jelezték: részt kívánnak venni a 7. Keretprogramot bemutató konzultációs napon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karán, a lágymányosi épületegyüttes szívében, az egyetem egyik zsúfolásig megtelt közösségi terében megtartott egész napos konferencia nemcsak a kutatási-fejlesztési pénzek elosztásában közvetlenül érdekelt kutatókat és akadémikusokat vonzott, hanem jelentős vállalkozások irányítóit is felfedezhettük a sorokban. Az egynapos konferencia leglényege éppen ez, a találkozás lehetőségének megteremtése volt, persze nem csupán az említett két réteg tagjai között. A konferencián elhangzó angol és magyar nyelvű előadásokat a téma legfontosabb szakértői tartották, akik tiszteletre méltó ügyességgel egyensúlyoztak a szigorúan elméleti megfontolások és a közvetlenül felhasználható gyakorlati tapasztalatok megosztása között.

A 7. Keretprogram logója

A 7. Keretprogram logója

7. KeretprogramhatodikbanFP7

Ezután Garamhegyi Ábel, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára vette át a szót, aki néhány jól megragadható kulcsszóval foglalta össze az FP7 lényegét. Eszerint a kutatóknak - a korábbi keretprogramokhoz képest - 2007-2013 közötti időszakban több pénz jut majd, konkrétabbak lettek a célok, miközben az adminisztrációs kötelezettség jelentősen egyszerűsödött, s az ügymenet is várhatóan hatékonyabbá válik. A Hudecz Ferenc által is hangsúlyozott együttműködésről Garamhegyi is szólt: külön üdvözölte a nagyipari vállalatoknak a teremben megjelent képviselőit.

Zoran Stancic, az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatóságának főigazgató helyettese röviden összefoglalta előadásában, mi is az FP7 lényege? Hangsúlyozta, hogy a jogalkotó politikusok szándéka világosan megragadható: az Európai Uniónak több és jobb kutatóra van szüksége. Ennek a megvalósítása kizárólag csapatmunkában képzelhető el. A közös gondolkodás és munka létrejöttéhez segít hozzá az FP7, mely több mint ötven milliárd eurós (!) költségvetésével minden eddiginél nagyobb projekteket tesz lehetővé. Az FP7 kialakításakor felmérték az EU helyzetét a kutatás-fejlesztés szemszögéből, s arra jutottak, hogy az alulfinanszírozás mellett további gondot jelent a kutatói hálózat széttördeltsége. Ezt változtatná meg gyökeresen az Európai Kutatási Térség (European Research Area) kívánatos létrejötte, melyről a soros német EU-elnökség is párbeszédet kezdeményez.

Stancic többször kiemelte előadásában: az FP7 nem elsősorban a pénz miatt lehet fontos mindannyiunknak, hanem a partnerség megteremtésének lehetősége miatt - az EU határain belül és messze azokon túl egyaránt. Az FP7 néhány alapvető jellemzőjét sorolta fel ezután. A megnövekedett büdzséről már volt szó, emellett fontos, hogy nem négy, hanem hét évig tart a program, így hosszabb távú projektek is sikerrel megvalósíthatók lesznek általa.

Világos, könnyen értelmezhető a rendszer szerkezete. Öt fontos program alá soroltak be minden részterületet. Az Emberek (ennek Marie Curie projektjeirőlFrank Marx beszélt később), az Ötletek (Theodore Papazoglou számolt be a programról), az Együttműködés (Dan Andrée tartott róla előadást), a Kapacitás (Jörg Nichoff a délutáni szekcióban beszélt erről a területről), illetve az Euratom az öt kulcsszó.

Érdemes ezekről a programokról külön szólni néhány szót. Az Együttműködés nevű program célja az európai és az öreg kontinensen kívüli együttműködések támogatása. Ebbe közös kutatási tevékenységek mellett a kutatási programok koordinációja is beleértendő. A tíz kijelölt szakterületre (köztük például a nanotechnológiára, az űrkutatásra, a környezetvédelemre és így tovább) a teljes költségvetésének közel kétharmada, több mint 32 milliárd euró jut. Az Ötletek program a kiválóság alapján ösztönzi az alap és felderítő kutatást, így előmozdítva a világszínvonalú tudományos kutatást. Ebben a munkában segít az Európai Kutatási Tanács (European Research Council), melynek tagja Kroó Norbert akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke, a Mindentudás Egyeteme korábbi előadója. Az Emberek program legfontosabb eleme a "Marie Curie akciók" lebonyolítása: a kutatók szakmai továbbképzése, mobilitása, tudás- és technológiai transzferének megvalósítása a cél. A Kapacitások program az olyan tevékenységeket támogatja, melyek előmozdítják az európai kutatási és innovációs kapacitások fejlesztését, az infrastrukturális fejlesztéstől a kis- és középvállalkozások érdekében végzett kutatásokig bezárólag. Végül az Euratom program a nukleáris kutatási és képzési tevékenységek érdekében jött létre.