Napóleonnal gyomorrák és nem mérgezés végzett

Hogyan halt meg Napóleon: megmérgezték vagy természetes halált halt? Egy vadonatúj vizsgálat szerint gyomorrák vitte el a hadvezért.

A kutatók szerint nem mérgezték meg

Bonaparte Napóleon

Emlékezetes, hogy miután 1804-ben császárrá koronázatta magát, az egykori hadvezér ellenőrzése alatt tartotta Európa nagy részét. Bukását az okozta, hogy 1812-ben Oroszország ellen indított hadjáratot, de Borogyinónál csak óriási veszteségek árán tudott győzni. Ennek következménye volt, hogy 1813-ban seregei vereséget szenvedtek Lipcsénél a szövetséges erőktől. 1814-ben Napóleon lemondásra kényszerült, és Elba szigetére száműzték. Innen sikerült elszöknie és egy rövid ideig ismét egykori seregei élére állt. 100 napos uralmának a waterloo-i vereség (1815. június 18.) vetett véget. Ekkor Szent Ilona szigetére száműzték, ott hunyt el hat évvel később.

Ezen előzmények után jogosan lehet feltételezni, hogy főleg brit és francia rosszakarói szép lassan végeztek a Szent Ilona szigetén élő Napóleonnal. Leggyakrabban az arzénmérgezés merült fel, melyet az általa fogyasztott borral vagy étellel adagoltak be neki. A rettegett császár hajából vett mintákban korábban nagy mennyiségű arzént mutattak ki, ami alátámasztotta a mérgezés teóriáját. Ezt azonban mások azzal magyarázták, hogy a korabeli hajerősítő szerekben gyakran használtak arzént.

Korabeli orvosi feljegyzéseket vizsgáltak

A legújabb kutatás közben nem a vezér maradványait, hanem a róla és családjáról készült korabeli feljegyzéseket, köztük boncolási jegyzőkönyveket vizsgálták meg. Az orvosokból álló nemzetközi kutatócsoport mai orvosi technológiákat is felhasznált a rejtély felderítéséhez.

A kétszáz éves leírások átvizsgálása közben a kutatók nem találtak arzénmérgezésre utaló nyomot. Ezzel szemben több jel is egyértelműen igazolta azt, hogy Napóleon valószínűleg gyomorrák miatt gyengült le és halt meg. A száműzött halála előtt hirtelen fogyott le, gyomra tele volt egy szemcsés anyaggal, amely az emésztőrendszerben könnyen okozhatott vérzést. De ami még árulkodóbb jel volt: az őt egykor vizsgáló orvosok egy méretes sebet fedeztek fel a császár gyomrán.

A kutatókban felmerült, hogy ezek a tünetek akár fekélyre is utalhatnak, ezért a leírásokat egybevetették ötven-ötven mai fekélyes és gyomorrákos beteg leleteivel. Ezután a tudósok Napóleon esetében kizárták a fekélyes megbetegedés esélyét. "A seb maga legalább tíz centiméteres lehetett. Már a méret is arra utal, hogy rákról volt szó" - állítja a National Geographic összefoglalójában a kutatás egyik résztvevője, Robert Genta, a Texasi Egyetem patológusa.

Nem tudni, mitől lett rákos

Kérdéses viszont, hogy mi okozhatta a rákot. Az új kutatás eredményeit megismerve a hadvezér életével régóta foglalkozó amerikai történészprofesszor, Owen Connelly állítja: minden egybevág, hiszen Napóleon apja és nővére is gyomorrákban halt meg. Így tehát a családban genetikailag benne lehetett a gyomorrákra való hajlam.

Robert Genta szerint azonban nem ilyen egyszerű a kérdés, ugyanis a korabeli orvosi feljegyzések alapján nehéz lenne biztosan állítani, hogy Napóleon apja valóban rákos volt. Ugyanez igaz a nővéreire is, akiket ráadásul fel sem boncoltak, így a haláluk okát is csak egyéb feljegyzésekből ismerjük, vagyis az ő esetükben is kétségesnek mondható a rákos megbetegedés.

Magyarán Napóleon gyomorrákjának kialakulása továbbra is rejtély marad. Bármi is okozta a betegséget a száműzött vezértől feleslegesen tartottak ellenfelei. Ha - ismét megtörve száműzetését - vissza is tért volna a francia trónra, romló állapota miatt nem nagyon tudott volna részt venni az európai történelem alakításában - állítja Robert Genta.