Pompeji színei új fényben ragyognak

Vágólapra másolva!
Az ókori Pompeji házának falait névtelen művészek ragyogó vörös színnel festették meg kétezer évvel ezelőtt. Miért veszítették el színüket a freskók?
Vágólapra másolva!
Pompeji színei új fényben ragyognakhttp://www.sciencedaily.com/releases/2006/11/061101151222.htmA cikk eredeti verziója (angol)Szupermikroszkóp a francia Alpokban/mindentudasegyeteme/20050206szupermikroszkop.htmlKorábbi cikkünk az ESRF-ről

Francia és olasz tudósok egy csoportja az Analytical Chemistry című szaklapban a pompeji falfreskókra jellemző rejtélyes elsötétedés okairól számoltak be. A franciaországi Grenoble-ban működő Európai Szinkrotron Sugárzási Létesítmény (ESRF) által előállított szinkrotronfény új megvilágításba helyezte a régóta vizsgált folyamatot, sőt az is kiderült, hogy mi felelős érte.

A Kr.u. 79. évben, augusztus 24-én a Vezúv kitörése során elpusztította a környező városokat, hamuval és forró lávával borítva azokat. A Torre del Grecóban található Villa Sora egészen húsz évvel ezelőttig gyakorlatilag nem létezett a világ számára, ekkor azonban az ásatásoknak köszönhetően újra napvilágra került az ókori lakóház. Az ásatás óta eltelt időben a ház falait borító, vörös alapszínű freskók nagy része feketévé sötétedett. A rejtélyes folyamatot jó ideig senki sem tudta megmagyarázni.

A Villa Sora az ásatások során

A Villa Sora az ásatások során

A tudósok hosszú éveken át kutatták, hogy a pompeji falfreskóknál felhasznált, cinóberből (HgS, higany-szulfid) előállított vörös festék miért változott idővel feketévé? Már a Kr.e. 1. század építész-szakírója, Vitruvius Az építészetről című értekezésében megemlékezik a problémáról. Ekkoriban úgy akadályozták meg a színek elsötétedését, hogy "pun viaszból" egy védőréteget kentek rájuk. A cinóber színvesztéséért felelős okokat egészen napjainkig sikertelenül kutatták. Az új kutatási eredményeknek köszönhetően a tudósok immár képesek megakadályozni az esemény bekövetkeztét. A legelterjedtebb válasz szerint a napfénynek kitett felületeken a cinóber ún. metacinnabarittá alakul, amely fekete színű. A Villa Sora falfreskóit jelenleg egy francia-olasz kutatócsoport vizsgálja az ESRF által biztosított szinkrotronfény segítségével. Ezáltal igyekeznek megbizonyosodni arról, hogy helyes-e az előbbi feltételezés.

A csapat eredményei szerint a megváltozott területen a metacinnabarittól teljesen eltérő kémiai felépítésű anyagok találhatók, illetve kimutatták, hogy különböző kémiai reakciók mentek végbe az egyes freskómintákon. Egyrészt a cinóber reakcióba lépett a klórral, és szürkés színű klór-higanyt eredményezett. Hogy honnan került a freskókra klór? A tengerből, illetve valószínűleg a Vitruvius emlegette, ún. pun viaszból. Másrészt a kalcit szulfációja eredményeképpen a freskók felületén fekete színű réteg alakult ki.

A Villa Sora jellegzetes, vörös alapszínű freskója

A Villa Sora jellegzetes, vörös alapszínű freskója


De vajon mitől változik át a vörös ilyen gyorsan feketévé? "A minták kémiai felépítése nem teljesen stabil, vagyis feltételezzük, hogy a légköri viszonyok is szerepet játszhattak a színek megváltozásában." - ezt a dolgozat első szerzője, Marine Cotte mondta el. "A napsütés természetesen hatással van a folyamatra, de feltételezéseink szerint az eső szintén." A szulfációs mechanizmusokat befolyásolhatják légköri szennyezések vagy baktériumok is. "A kutatás során egyértelművé vált, hogy a szinkrotronfénynek nemcsak a Villa Sora-beli falfestmények megőrzésében jut jelentős szerep, hanem általában a Pompejiben és Herculaneumban található római falfreskók feltárásában is fontos lehet." - Corrado Gratiziu nyugalmazott geológusprofesszor, a Pisai Egyetem munkatársa, a csapat tagja szerint különösen az üledékes kőzetek esetében hozhat a módszer új eredményeket.

Az ESRF-ben végrehajtott kísérletekhez nagyon kicsi (100 és 1 mikrométer között) és intenzív sugárnyalábra volt szükség, hogy az elemeket kis koncentrációban is kimutassák, valamint hogy részletes kémiai információkhoz juttassák a kutatókat. A kutatás még messze van a befejezéstől: "További mintákat kell megvizsgálnunk, és nem csak régészeti lelőhelyekről származókat, hanem a múzeumokban elhelyezetteket is. Így majd össze tudjuk hasonlítani a kapott eredményeket, és könnyebben meghatározzuk, mi az oka a változásnak."

Az ókori Pompeji 1997-ben került fel az UNESCO Világörökségek listájára. Az olasz külügyminisztérium adatai szerint Európa leglátogatottabb Pompeji régészeti lelőhelye.

Forrás: ScienceDaily