Mikor érhetjük utol az EU életszínvonalát?

Magyarország gazdasága huzamosabb ideje gyorsabban fejlődik, mint az Európai Unióé, mégis nehéz megjósolni, mennyi időbe telik nekünk utolérni az EU átlagos életszínvonalát.

Egy ország fejlettségi szintjét, életszínvonalát legegyszerűbben az ország egy főre jutó GDP-jével lehet kifejezni. A közgazdaságtan nem kedveli ezt a leegyszerűsítést, a sajtóban mégis elterjedt nézet, hogy ha az egy főre jutó GDP-nk, tehát hazánk összes jövedelme és összetermelése eléri az Európai Unió mérőszámait, akkor a magyarok ugyanolyan életszínvonalon fognak élni, mint a "nyugatiak". Felmerül a kérdés, mennyi időre van szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy teljesítse ezt a feladatot? A kérdés megválaszolásához előbb nézzük meg, hogyan alakult a magyar gazdaság növekedése az utóbbi 16 évben.

A gazdaságot visszavetette a rendszerváltás

Magyarország gazdasága - hasonlóan a többi kelet-európai országéhoz - nehezen viselte a rendszerváltással együtt járó változásokat. Habár az ország az 1968-as gazdasági reformok következtében lassan kapitalizálódni kezdett (szemben a többi KGST-országgal), a gazdaságot még mindig jelentősen át kellett alakítani 1989 után. 1990 és1993 között a hazai GDP négy egymást követő évben csökkent és összesen 18 százalékkal, a hetvenes évek közepének szintjére esett vissza. A válságon sokáig, egészen 1994-ig nem sikerült urrá lenni.

A gazdaság belső és külső egyensúlyában egyszerre fellépő zavarok orvoslására 1994 és 1996 között egy restriktív (megszorító) stabilizációs csomagot léptetett életbe az akkori kormányzat, mely a pénzügyminiszter, Bokros Lajos után a Bokros-csomag nevet kapta. Ennek hatására a gazdaság 1997-re egyensúlyi helyzetbe jutott, amit a GDP dinamikus növekedése is igazolt: az elkövetkezendő négy év alatt több mint 20 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék. A növekedés 4,2 és 5,2 százalék között volt, melyet táplált a kedvező világgazdasági környezet is. (A csomag indokoltságát ennek ellenére többen megkérdőjelezték mindjárt az életbe léptetés idejében. A szakma elsősorban a Közgazdasági Szemle hasábjain vitázott arról, szükség volt-e a csomagra. A vita gyakorlatilag ma sem zárult le.)

A következő időszakot a csökkenő tendenciájú növekedés jellemezte egészen 2003 második feléig, amikor is újra negyedévről negyedévre emelkedett a GDP-növekedés. Az újabb csúcsot 2004 második negyedévében produkálta a gazdaság, akkor 5,4 százalékos volt a "szárnyalás". Azóta ismét csökkenő tendenciát figyelhetünk meg, a legutóbbi, 2006 II. negyedévi adat 3,8 százalék volt (ezek a KSH nyers, kiigazítás nélküli adatai). Amint azt a jelenleg hatalmon lévő kormányzat jelezte, a GDP-növekményben jelentős változások lesznek a jövő évtől, köszönhetően az újabb megszorító csomagnak, mely némileg - és a tervek szerint átmenetileg - visszafogja a gazdaságot. Jövőre - 2007-ben - a növekedést 2-2,5 százalék körülire tervezik.

Utolérjük-e így az EU-t?

A Kelta Tigris nagyot ugrott és nem pihen

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet munkatársai 2001-ben készítettek egy érdekes tanulmányt, melyben azt elemezték, vajon mennyi időre van szüksége Magyarországnak ahhoz, hogy életszínvonala az EU szintjére jusson. Szigorúan kikötve, hogy az elemzésnek gyakorlati haszna nem sok van, megállapították, hogy az EU-átlagát nem lehet, sőt, nem is kell pár évtized alatt utolérni, azaz nem lehet lehagyni a már bent lévő országokat. Elegendő célként kitűzni, hogy az EU-átlag bizonyos százalékát (pl. háromnegyedét) érjük utol, hiszen még ez is tisztes eredmény. Ennek ellenére a közgazdászok elvégezték a szükséges számításokat.

Tudható volt, hogy az utolérési idő függ a növekedési ütemszintektől: minél magasabb az EU-átlag növekedésének az üteme (amelynek a kétszeresével nőne a magyar gazdaság), annál rövidebb a feltételezett időszak - állapították meg az elemzésben. Ha az EU-ban 5, Magyarországon pedig évi átlagos 10 százalékos növekedési ütemet tételezünk fel, akkor 15 év kell a felzárkózáshoz (ez a szcenárió szinte kizárt). Ugyanez a folyamat minden ennél alacsonyabb növekedés mellett 15 évnél több időt vesz igénybe. Egy százalékos EU és két százalékos magyar növekedést feltételezve 68 évet venne igénybe a felzárkózás, míg 2 és 4 százalék esetén a folyamat csak 33 évig zajlana, 3 és 6 százalék pedig 23 évre csökkentené az időt.

A számítások alapja viszont az a feltételezés, hogy a magyar gazdaság kétszeres sebességgel zakatol, ez azonban jelenleg nincs így, hiszen míg a magyar gazdaság pillanatnyilag lassuló GDP növekedési ütemet produkál, addig az EU idén 2000 óta nem látott sebességen, 2,7 százalékkal robog.