A magyar gazdaság nyitottsága és függése

Vágólapra másolva!
Mivel hazánknak nyitott gazdasága van, a gazdaságpolitika játékterét mindenekelőtt a rá ható külső hatások összessége határozza meg.
Vágólapra másolva!
Magyarország holnap utánhttp://mek.oszk.hu/04000/04012/04012.pdfPrognózisok hazánk jövőjérőlMagyarország a világbanhttp://www.kulugyminiszterium.hu/kum/hu/bal/Kulpolitikank/Magyarország+a+világban/A Külügyminisztérium összefoglalója

Először is vázoljuk fel, milyen nemzetközi hatások érik a magyar gazdaságot. Közismert tény, hogy a világgazdaság különféle természetű és erősségű kapcsolatok bonyolult és érzékeny rendszere. Ha egy állam szoros kapcsolatban van egy másikkal, például importjának 60 százalékát ebbe az országba szállítja, akkor óhatatlanul is fennáll a veszélye, hogy a két gazdaság "együtt kezdjen lélegezni", tehát ha az egyik gazdaság hanyatlani kezd, magával rántja a másikat is. A globalizáció korának modern államaira leginkább mégsem az jellemző, hogy egy országtól függnek, sokkal inkább egy-egy gazdasági tér határozza meg fejlődésüket.

Leszámítva azt, hogy a világgazdaság egésze függ a legerősebb gazdaságtól, az Egyesült Államoktól, az államok általában egy-egy globális horderejű gazdasági centrum vonzásában élnek. Ilyen centrum jelenleg három van a világon: Észak-Amerika, Nyugat-Európa és az egyre erősödő Kelet-Ázsia. Hogy egy ország melyik gazdasági központhoz kötődik, általában - logikusan - nagyban függ attól, hogy földrajzilag melyik központ van a legközelebb (ettől eltér a legtöbb afrikai ország, de ide sorolhatóak az olajtermelő országok is - ennek okait most nem részletezzük). Ezek a gazdasági erőteret alkotó centrumok egy ország gazdaságára jótékony hatással lehetnek, felfelé húzhatják azt (forrásátömlesztő vagy forrástöbblet keletkezését indukáló, egyensúlyjavító, innovációgerjesztő hatások), de lehet az is, hogy lefelé "gyömöszölik" (forráskiszívó, termelékenységrontó, információs és ellátási elszigetelő hatás). (Kozma Ferenc)

Magyarország főleg az EU-hoz kötődik

Magyarország 2004 májusa óta az EU tagja
Magyarország 2004 májusa óta az EU tagja


Mi a helyzet a többi centrummal? Kijelenthető, hogy az észak-amerikai centrum hatása minimális, a távol-keletié ennél valamivel erősebb, sőt egyre fokozódni látszik. A hazánkban 2002 óta kormányzó erőknek ugyanis van egy olyan többször hangoztatott szándéka, hogy Magyarország az EU "keleti kapujává" váljék. ("A magyar Ázsia-politika célja a gazdasági együttműködés elmélyítése és kiterjesztése mindazon ázsiai és Csendes-óceán menti államokkal, amelyek politikailag és gazdaságilag nyitottak az együttműködésre" - olvasható a Külügyminisztérium honlapján.) Mindezeket figyelembe véve is kijelenthető, hogy ezek a kapcsolatok - akár az amerikai, akár az ázsiai - nem mondhatók számottevőnek az európai mellett.

Az ország gazdasági fejlődésére a globális centrumok mellett még két tényező van számottevő hatással: a kelet-közép-európai "félperiféria övezet", ezen belül főképpen két szovjet utódállam: Oroszország és Ukrajna, valamint "az ország jelentős eladósodottsága folytán, a nemzetközi hitelpiacot uraló hatalmas, transznacionális hálózat, beleértve ebbe az ENSZ szakosított pénzügyi intézményeit is". Magyarország, ahogy azt hangsúlyozni is szokták, a Kelet és a Nyugat határán áll, beékelődve az EU és Oroszország érdekszférája közé. Meg kell említeni még a környező országokat, melyek gazdasági befolyása sokkal kisebb, mint korábban, de ennek ellenére hatással vannak Magyarországra.

Összefoglalva, Magyarország fejlődését leginkább négy tényező határozza meg (a sorrend a befolyás erősségét mutatja):
- az adósságteher, mely miatt hazánk függésben van a Nyugattal szemben ("pórázon" van),
- az európai integráció, mellyel Magyarország beépül az EU munkamegosztásába; a jövő dönti el, hogy ott milyen szerepet játszik,
- a tőkebeáramlás, mely habár a magyar GDP-növekedéshez hozzájárul, mégsem érkezett akkora mértékben a rendszerváltás után, mint azt korábban szerettük volna, így nem is okozott akkora fejlődést, mint például Írországban,
- a keleti kapcsolatok: a viszony Oroszországgal, Ukrajnával és a környező volt KGST-országokkal, mely a rendszerváltás után jórészt elcsökevényesedett.

A külső hatások játékszere vagyunk?

Hazánk gazdasága nemzetközi összehasonlításban kifejezetten nyitottnak számít. Az ország főleg természetes erőforrásai szűkössége, geopolitikai helyzete miatt sem teheti meg, hogy bezárkózik. Viszont nyitottsága azt is jelenti, hogy a hazai gazdaság rendkívül érzékeny a külső hatásokra. Például a magyar GDP növekedése a kilencvenes évek végétől általában a kétszerese volt az EU gazdaságok átlagos növekedésének, de a növekedés ingadozása kimutathatóan az EU átlag növekedés változásaival összhangban történt. (Ez a tendencia jövőre - remélhetőleg átmenetileg - már nem folytatódik, köszönhetően a nemrég kihirdetett megszorításoknak).

A jövő nagy kérdése tehát, hogy a magyar gazdaság - a magyar gazdaságpolitika - hogyan képes reagálni a külső hatásokra. Lesz-e olyan külgazdasági stratégiánk, mellyel jól tudjuk kezelni ezeket a hatásokat, így tartós fejlődést tudunk produkálni, és sikerül konvergálnunk a centrum országokhoz. Az is lehetséges, hogy megmaradunk az EU második vonalas országainak státuszában, rosszabb esetben "elcsúszunk", elszigetelődünk és félperifériás, perifériás, vagy országgá válunk.