Mit jelent a vallásos élmény az agynak?

Kanadai tudósok azt akarták feltérképezni, mi történik az agyban, amikor valaki vallásos élményben részesül. Ehhez apácák Isten-élményeit vizsgálták.

A Montreali Egyetem neurológusai azt szerették volna feltérképezni, hogyan viselkedik az agy, amikor egy ember úgy érzi, egyesült Istennel. Kiderült, hogy ilyenkor az agy több része működésbe lép, melyek egyfajta hálózatot alkotnak. A hasonló témában végzett korábbi kutatások alapján eddig azt hittük, ilyenkor csak az agy egyik része dolgozik. A kutatásról az idegtudományok egyik legfontosabb lapjában, a Neuroscience Letters-ben számoltak be.

Az agy vallásos viselkedésének megfigyeléséhez a kutatócsoport 15 karmelita apáca agyműködését vizsgálta. Arra kérték őket, próbálják meg újra átélni életük legintenzívebb vallásos élményét, miközben a tudósok egy funkcionális magnetorezisztencia képalkotó berendezéssel, ismertebb nevén fMRI-vel fürkészték, mit tesz az agy eközben. A feladat nem volt egyszerű, hiszen a nővérek leszögezték, hogy nem tudnak "csak úgy", bármikor egyesülni Istennel. Az apácákat összehasonlításul arra is megkérték, hogy egy hétköznapi élményüket is éljék át újra, hogy meg lehessen állapítani, miben tér el a vallásos áhítat egy "átlagos" örömnél.

Nincs Isten-központ az agyban?

Ezen kívül a neurológusok azt is megállapították, hogy az agynak azon része is tevékeny, mely eddigi ismereteink szerint a test fizikai érzékelésének (pl. hőérzékelés) koordinálásáért felel. Ez magyarázatot adhat arra, hogy az apácák - és mások, akik hasonló élményben részesülnek - miért érzik azt, hogy egyesültek a környezetükkel és Istennel. Bizonyos szempontból viszont az agy úgy is működik a vallásos élmény közben, mint amikor az ember mélyen alszik, vagy meditál - állítják a kutatók.

Megdőlt az agyi Isten-központ elmélete?

A kutatók elismerik, hogy az általuk kimutatott különbség abból is adódhat, hogy míg korábban általában epilepsziás vagy mélyen vallásos emberek Isten-élményét az élmény pillanatában vizsgálták, addig most egy emlék újraélésére kérték az alanyokat. Nem kizárt tehát, hogy a visszaemlékezés miatt kellett többet dolgoznia az agynak.

Misztikus élmény Isten nélkül?

A tanulmány szerzői szerint a felfedezés hasznos lehet a későbbiekben, hiszen valamikor a jövőben talán eljuthatunk oda is, hogy az agy stimulálása segítségével jussunk misztikus élményekhez anélkül, hogy akár hinnénk Istenben. A kutatás vezetője már tervezi is, hogy a kutatást ilyen mederbe tereli, főleg persze egészségügyi okokból, hiszen az ilyen élmények jótékonyan hatnak az emberi egészségre.

Kérdés persze, hogy mit szólnak majd az efféle kísérletekhez a teológusok és a vallásos emberek, hiszen az ilyen kutatások a vallást idegpályák közti folyamatok összességére redukálják. Ettől fél Richard Sloan is, a Columbia Egyetem professzora, aki azt sem érti, mi szükség volt a kutatásra. "Nem tudom, milyen hasznos információt tudtunk meg belőle" - véli az orvoslás és a vallás kapcsolatának szakértője.

A kutatást egyébként a John Templeton Alapítvány finanszírozta. Ez a szervezet általában olyan vizsgálatokat támogat, melyek a tudomány és a vallás kapcsolatát vizsgálják.

Forrás: Nature