Nyomorék vagy új emberfaj képviselője a hobbit?

A tudósok azon vitáznak, vajon egy fejlődésben visszamaradt normál ember, vagy egy eddig nem ismert emberfaj képviselője az a 18 ezer évvel ezelőtt élt apró ember, akit hobbitnak neveztek el.

A paleoantropológia utóbbi fél évszázadának talán legnagyobb szenzációját egy 2003-ban, Indonéziában megtalált lelet keltette. A régészek az elszigetelt Flores sziget Liang Bua nevű barlangjában egy olyan 18 ezer éve élt ember csontjaira bukkantak, aki felnőttként mindössze egy méter magas volt. Azon nyomban hatalmas híre lett a felfedezésnek, köszönhetően annak is, hogy a kutatók egy jól megválasztott néven kezdték illetni a leletet. A lelőhely alapján először LB-1 névre keresztelt egykori ősünk JRR Tolkien Gyűrűk Ura című művének apró termetű "félszerzetei" után hamarosan megkapta a hobbit becenevet.

A tudományos körökben továbbra is csak homo floresiensisnek nevezett ősember vissza-visszatérő szereplő a hírekben. Hol az agyméretét vizsgálják (kiderült, hogy harmad akkora, mint nekünk - nem nagyobb, mint egy grapefruit), hol csontjaiból igyekeznek minél több információt kinyerni. A tudósok között a legnagyobb vitát továbbra is az okozza, hová tegyék a hobbitot az emberi őstörténetben.

A kis növésű fajról sokan azonnal azt állították, hogy új emberi faj, mely egykor alkalmazkodott az elszigetelt sziget klímájához és adottságaihoz. A környező vidéken korábban találtak olyan leleteket, melyek arra engednek következtetni, hogy a szigetnek volt egy olyan időszaka, amikor a klimatikus és környezeti hatások miatt a tenger által elszigetelt élővilágban egy sajátos "töpörödés" figyelhető meg. Így például a sziget egykor kiterjedt élőhelye volt egy olyan elefántfajnak, mely sokkal kisebb a ma ismert elefántoknál. A tudósok a közelben nagy számban előforduló kis növésű állatok alapján azt feltételezték, hogy a hobbit is ennek az érdekes jelenségnek a következtében lett apró termetű. Ezzel azt is állították, hogy Flores szigetén az emberi alkalmazkodóképesség legszélsőségesebb esetét sikerült megtalálni, mely az emberre ható evolúció látványos és egyedülálló bizonyítéka is egyben.

Nem új faj, csak rendellenes fejlődés

A "hobbit" koponyája kisebb és szokatlan (Forrás: Cryptomundo)

PNAS folyóiratRobert Eckhardt

A kutatócsoport több érvet is felsorakoztat az ellen, hogy új fajról beszéljünk. Például tudjuk azt, hogy az elefántok két alkalommal hódították meg a szigetet. Mivel a korai ember feltételezhetőleg könnyebben tudott mozogni és helyet változtatni, mint egy elefánt, ezért valószínűsíthető, hogy az emberek is több hullámban érkeztek a szigetre. Ha ez igaz, akkor viszont megbukik az elszigeteltség teóriája, és a törpe embernek sem lehetett elég ideje kifejlődni - vélik a tudósok.

A tanulmány szerzői azt is állítják, hogy a szerzet koponyája jól láthatóan egy nyomoréké. Ez számukra akkor vált egyértelművé, amikor tükrözték a koponya bal és jobb oldalát. A fotók alapján a koponya aszimmetriája valóban kétségtelen. Az ilyesfajta jelenség alapján feltételezhető, hogy ennek az embernek egyszerűen csak növekedési rendellenessége volt.

A kutatók megvizsgálták a mai napig közelben élő pigmeusok koponyáját, és újabb érdekességre jöttek rá. A pigmeusok koponyája ugyanis sok szempontból nagyon hasonló a 18 ezer éves lelethez. Rájuk is jellemzőek azok a tulajdonságok, melyeket korábban a hobbit megkülönböztető jegyeinek tituláltak: nincsen álluk, valamint furcsa formájúak a zápfogaik. Ez azért érdekes, mert a korábbi vizsgálatok mindig azt hangsúlyozták, hogy a koponya szerkezete nem emlékeztet semelyik eddig ismert koponyára.

A hobbit első kutatója szerint a tanulmány zagyvaság

Természetesen a szkeptikusok állításai sem maradtak válasz nélkül. A koponyán az első vizsgálatokat végző Peter Brown szerint a most megjelentetett tanulmány teljesen zavaros. Szerinte a koponya akkor lett deformált, amikor a föld alá került - a kutatóknak 9 méter mélyről kellett kiásniuk. A szakember cáfolja azt az állítást is, hogy a pigmeusoknak ne lenne álla, így az áll nélküliség továbbra is az LB-1 megkülönböztető jegye. A vitáról a héten megjelent Science magazin számol be részletesen.

Forrás: Science Magazine