Középkori keresztény könyvet találtak egy ír mocsárban

Vágólapra másolva!
A Zsoltárok könyve ezeréves példányára bukkant egy építőmunkás egy írországi mocsárban.
Vágólapra másolva!

A szemfüles munkás éppen egy markológéppel dolgozott az agyagos talajon, amikor legnagyobb meglepetésére egy bőrkötésű kötetre bukkant. A szakértők, akiket azonnal a helyszínre hívták, ugyancsak meglepődtek, hogy ezen a területen egy több száz éves példány rejtőzködött a Zsoltárok Könyvéből. A régészek egyelőre nem jelentik be, pontosan hol is találtak rá a ritka leletre, amíg az egész terepet fel nem tárták.

A könyv az első vizsgálatok szerint Kr.u. 800 és 1000 között készült, húsz oldalas, és latin nyelven íródott. A régészek számára azért is különösen nagy öröm a kötet felbukkanása, mert az utóbbi 200 évben ez az első koraközépkori szöveg, amit Írország területén megtaláltak. A kötetet nyitva találták meg. Minden bizonnyal a véletlennek tulajdonítható, hogy éppen a 83. zsoltárnál volt nyitva, amelyben Izrael ellenségeiről van szó.

Zsoltárok a mocsárban
Zsoltárok a mocsárban
Pat WallaceNational Museum of Ireland

"Csupán legvadabb álmaimban mertem arra gondolni, hogy egyszer egy ilyen felfedezésről számolhatokbe a világnak. A korai keresztény civilizáció elképesztő gazdagságáról, valamint az ősi Írország szellemi nagyságáról egyaránt tanúskodik a lelet." Senki sem tudja, hogyan került végül a kötet egy tőzegmocsár mélyére. A nedves, savas környezet mindenesetre jelentősen közrejátszott abban, hogy a dokumentum ilyen jó állapotban maradt ránk.

"A mocsárban lévő csersav természetes konzerváló anyag a pergamen és a bőr számára." - mondta Douglas Edwards, a tacomai University of Puget Sound bibliai régésze.

Jelenlegi tudásunk szerint a kereszténység a Kr.u. 4-5. században érkezett Írországba Szent Patriknak, Írország védőszentjének köszönhetően. A 6. századra a kereszténység már megizmosodott a zöld szigeten, és számos monostor működött szerte Írországban.

"A kézirat legvalószínűbb forrása feltehetően éppen az egyik monostor volt, s egy olyan személyhez kapcsolható, aki a könyvet elveszítette, esetleg elvették tőle." - Edwards szerint. A szakértő azt is megjegyezte, hogy a könyv a koraközépkori időszakra datálódik, melyet a köznyelv csak sötét középkorként emleget, amikor egész Európa forrongott, és számtalan vallási dokumentum nyomtalanul elpusztult.

Írország mégis szerencsésnek mondhatja magát ilyen szempontból: ahogy ez a lelet is bizonyítja, itt jobb sors jutott a könyveknek. "Az ír szerzetesek Kr.u. 1200-ig egy sor ókori kéziratot őriztek meg a hálás utókor számára." - tette hozzá Edwards.

Az értékes leletet jelenleg a dublini National Museum of Ireland-ben őrzik és hűtik. Az eddigiekben a kutatók leginkább azt az oldalt tanulmányozták, ahol nyitva volt a könyv. A munka következő fázisában számba veszik a lehetőségeket, hogyan lehetne úgy lapozni a könyben, hogy az egyes oldalak ne sérüljenek meg semmisüljenek meg. Ez a feladat akár több hónapot is igénybe vehet.

Amit eddig elolvastak a tudósok, annak alapján feltételezik, hogy korai keresztény zsoltárról van szó, amelyet állatbőrből készült pergamenre írtak. A könyvet bőrbe kötötték. Edwards szerint elképzelhető, hogy a könyv Írországban készült, de ugyanúgy feltételezhetjük, hogy külföldről került ide.

"Az ír szerzetesek mindig is híresek voltak arról, hogy gyönyörű, illusztrált kéziratokat készítettek, mint amilyen például a híres 'Book of Kells'." Amikor a kéziratot megfelelő módon restaurálták, a National Museum of Ireland korai keresztény gyűjteményét fogja gazdagítani.

Forrás: National Geographic News