Nobel-díjas találkozó ifjú magyar kutatókkal

Vágólapra másolva!
Ebben az évben ötvenhatodik alkalommal rendezték meg a németországi Lindauban a Nobel-díjasok és fiatal tudósok hagyományos éves találkozóját, melynek magyar résztvevőit kérdeztük. 
Vágólapra másolva!

Két lindaui kémikus 1951-ben úgy döntött, konferenciát szerveznek azért, hogy az egykori Nobel-díjas tudósok kapcsolatba kerülhessenek a tudományos élet minél több szereplőjével. Az első találkozón orvosi témákat vetettek fel, és örömmel tapasztalták, hogy sikeresen alkottak hidat a Nobel-díjasok, kutatók és diákok között. Így nem maradhatott el a folytatás sem.

A szervezőket az évek során a tudományos nyitottság jellemezte, hiszen a találkozó tematikájába hamarosan bevonták azt a két természettudományt is, melyben szintén Nobel-díjat osztanak ki: a fizikát és a kémiát. A hetvenes évektől kezdve a konferenciák interdiszciplináris jellege tovább erősödött, hiszen egyre több közgazdász is a meghívottak közé került. Ennek következményeként 2004-ben rendezték meg az első, kizárólag közgazdasági Nobel-díjasokra épülő találkozót is. Ebben az évben két rendezvényt tartottak: egy kémiai, valamint egy közgazdasági találkozót.

A konferencián a közös fotózás sem maradhat el

A konferencián a közös fotózás sem maradhat el


Peter AgreBiokémiai Konferencia vendége voltAaron CiechanoverAvram Herskoval


Délelőtt előadások, délután személyes összejövetelek

A konferencia legifjabb "tudósa"

A konferencia legifjabb "tudósa"

Tömböly Csaba Nagy IldikóRangits Gábor

A Nobel díjasokat a díjátadási ceremóniáról kérdezik

Miről kérdezik a Nobel-díjas tudósokat a fiatalok? - vetődik fel a kérdés, s erre Nagy Ildikó válaszolt: "Talán az egyik leggyakrabban elhangzott kérdés, hogy milyen volt a díjátadási ceremónia, milyen érzés ebben a kitüntető elismerésben részesülni". "Sokunkat érdekelt, hogyan találtak egyensúlyt a tudományos karrier és a kiegyensúlyozott családi élet között" - mesélte Tömböly Csaba. Rangits Gábor, aki mellesleg a magyar kutatódelegáció legifjabb tagja volt, a tudományos ismereteken túl a szubjektív élményt hangsúlyozza, hiszen sokak számára kiderülhetett, hogy "az iskolában tankönyvből ismert kutatók is sokat küzdő, érző emberek, az ő életük sem mentes nehézségektől, sikertelenségektől".

Közös kirándulás is volt

Közös kirándulás is volt


Az előadások tájékoztató jellegűek, de hasznosa
k

A délelőtti előadások interdiszciplináris jellegűek voltak, melyekben "tekintettel a hallgatóság összetételére, és a Nobel-díj mögött lévő tudományos munka terjedelmére, csak a fő összefüggések megvilágítására volt lehetőség. Ez azt eredményezte, hogy az előadások jellegüket tekintve valahol a szakmai és az ismeretterjesztő között helyezkednek el." - mesélte Fónagy Tamás, MTA KKK Anyag- és Környezetkémiai Intézet kémikusa, aki szintén ott volt Lindauban. "A találkozó elsősorban nem új ismeretek szerzésére volt alkalmas. Véleményem szerint a személyes találkozás haszna inkább az, hogy láthattuk, milyen nagy tudáshoz, széles látókörhöz vezethet a kitartó munka, ami motivációt jelent a tudományos karrierhez." Mégis előfordult, hogy valaki a saját kutatásai szempontjából is érdekes információhoz jutott. Szerencsésnek érezheti magát Tömböly Csaba, aki azt írta: "néhány elméleti fizikai előadás kivételével minden előadás témája kapcsolódott korábbi vagy jelenlegi kutatásaimhoz."

Summázva a lindaui konferencián történteket, egy dologban minden jelen levő ifjú magyar kutató egyetért: szakmai, vagy emberi szempontból, de a találkozó valamennyi részvevő számára feledhetetlen élmény volt.