Reformszellem a Szegedi Biológiai Központban

Farkas Csaba írása a Délmagyarországban az agyvisszaszívásról.

Az SZBK-tól már évekkel ezelőtt sem volt idegen az a szellem, amit ma hiányolnak az akadémiai reform kezdeményezői. Ennek is köszönhető, hogy Haracska Lajos tudományos kutató - élenjáró fölfedezés részese a rákkutatásban - hazatérve Amerikából, a kintivel azonos lehetőségek között folytathatja kutatásait.

Haracska Lajos
Fotó: Frank Yvette

Haracska Lajos

Pénzt is talált az SZBK

De miért is jött haza, az amerikaitól köztudomásúlag nehezebb kutatási föltételek közé? Az egyik ok: elért kint annyi eredményt, hogy úgy érezze, jó lenne saját kutatócsoportot alapítani. Ezt ugyan Amerikában is megtehette volna, s a német Max Planck Intézetben is lett volna erre lehetősége - ő azonban itthon akart csoportot alapítani. A másik ok: az SZBK genetikai intézete épp akkoriban kezdeményezte új csoportok indítását - a csoportindítás nem jellemző a hazai tudományos intézményekre a jelenlegi anyagi viszonyok között -, és pénzt is talált rá.

Alapítvány segítette

Ráadásul egy angliai alapítvány is elkezdte támogatni a frissen csatlakozott uniós országok eredményes kutatóinak hazatelepülését. Haracska Lajos pályázott, s olyan összegű támogatást nyert az alapítványtól, mely évekig kitűnő lehetőségeket biztosít az általa indított mutagenezis- és karcinogenezis-csoportnak. A kutatásban hasznosított összegek 90 százaléka azóta is külföldi forrásokból származik - tehát függetlenítette magát a szűkös magyar keretektől a csoport.

Mi lesz ezután? Hiszen a hazajövetelt s a csoportalapítást lehetővé tevő pályázatok néhány év múlva "lejárnak".

A kutatások folytatása további pályázati sikerek - külföldiek és hazaiak - függvénye. S annak is, hogy a magyarországi kutatásra szánható pénzekhez azok jussanak hozzá a különböző tudományos műhelyekben, akik eredményeket érnek el.

Teljesítmény és agyvisszaszívás

De még ma sem mindig azok kapják, akik teljesítenek - holott teljesítménymérésre a tudomány világában kitűnő lehetőségek vannak -, hanem mintegy "rászorultsági alapon" történik a juttatás. Ezen gyökeresen változtatni kellene, hogy az "agyvisszaszívás" - a külföldre távozott fiatal kutatók visszatérése - ne egy-egy egyéni példa legyen, hanem tömegesen beinduljon.

Farkas Csaba

Forrás: Délmagyarország