Mit ér a kutató, ha magyar?

Nemzetközi összehasonlításban vizsgálták a magyar tudomány helyzetét a Magyar Tudományos Akadémia Kutatásszervezési Intézetében (MTA KSZI). 

A világban időről időre születnek olyan felmérések, melyek a különböző országok tudományos teljesítményeit próbálják összevetni. (Teszik ezt annak ellenére, hogy nincsenek - és talán nem is lehetnek - meg azok a tudományos konszenzuson alapuló elvek, melyek alapján a számításokat el kell végezni.) Az MTA KSZI két munkatársa, Schubert András és Mosoniné Fried Judit összegyűjtötte az utóbbi évek ilyen típusú felméréseit és megpróbálta kideríteni, hogy hol helyezkedik a magyar tudomány a többi ország tudományos életéhez képest. Ebből szemezgetünk.

Sir David King, a brit kormány tudományos főtanácsadója 2004-ben a Nature tudományos magazinban közölt egy cikket, melyben 31 ország publikációs és idézettségi adatai, és az ezek alapján kialakítható rangsorok szerepelnek. Sajnos a hazánkra vonatkozó adatok nem szerepeltek a listán, ezért az MTA KSZI munkatársai megpróbálták kiegészíteni a táblázatot a magyar idézettségi mutatókkal.

Habár a szerző a publikációban - a tudományban némileg szokatlan módon - nem fedte fel pontosan forrásait, tehát hogy milyen kimutatások alapján állt össze a lista, a magyar tudósok megpróbálták reprodukálni a listában szereplő adatok magyar megfelelőjét. (Erről bővebben az eredeti cikkben lehet olvasni.) Ezek alapján az derült ki, hogy 1997-2001 között:

- Magyarország a publikációk száma alapján a 26. és a 27. hely közé tehető, ami jó helyezést jelent, ha azt nézzük, hogy Dánia a 23., Finnország a 24., Ausztria pedig a 25. helyen szerepelt.

- Az idézettségi adatok ugyanerre a helyre teszik Magyarországot, bár e tekintetben a fenti "szomszédok" előbbre kerültek: Dánia a 17., Finnország a 19., Ausztria a 20 lett.

- A szakterületi átlagokhoz viszonyított relatív idézettségünk növekedett 1993-1997-hez viszonyítva, bár a ranglistán kevéssel hátrébb kerültünk (a 21. és 22. hely között vagyunk).

- Az idézet-intenzitás tekintetében (az idézetek számát és a GDP nagyságát figyelembe véve) valamivel jobban álltunk 1993-1997 között, és ma is jobb helyzetben vagyunk, mint a térség másik legjobbjának tekinthető Lengyelország. Intenzitásunk 1,1-ről 1,4-re nőtt.

A legidézettebb kutatók

Korábbi előadónk közül Freund Tamás is a legidézettebbek között van

A tudományos teljesítmények egyik mérőszámaként használt idézettség alapján állítja össze a Thomson-ISI (Institute for Scientific Information) a hatezer legidézettebb kutató nemzetközi listáját. E listán a kutatási tevékenységük helyszínének Magyarországot megjelölő tudósok között öten szerepelnek: Csörgő Sándor matematikus, Freund Tamás és Palkovits Miklós neurobiológusok, Schubert András információkutató, valamint Szabó Csaba gyógyszerkutató. E szám alapján a legidézettebb kutatók listáján hazánk a 24. helyen áll. (Az Egyesült Államok verhetetlenül magaslik ki ezen a listán, hiszen 3571 "amerikai" kutató szerepel rajta. A második, Nagy-Britannia "csak" 408 legidézettebb tudóssal büszkélkedhet.)

Amennyiben a fenti öt kutató mellett a listában szereplő, de külföldön (is) dolgozó, ezért nem magyarországi munkahelyet megjelölő tudósok közül számba vesszük a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, akkor még kedvezőbb helyre kerülünk. Somogyi Péter neurofarmakológus levelező tag, Szalay Sándor űrkutató levelező tag, Lovász László matematikus rendes tag, Szemerédi Endre matematikus rendes tag, Ajtai Miklós matematikus külső tag, Buzsáki György agykutató külső tag további hat magyar élvonalbeli kutatót jelent. A sort további nevekkel folytathatjuk, ha a számbavételt a nem akadémikus MTA köztestületi tagokra is kiterjesztjük, és a magyarországi világelsőkhöz soroljuk Gyapay Gábor genetikust, Jánossy György immunológust és Horváth Lajos matematikust is.