Immunológiai konferencia középiskolásoknak

Vágólapra másolva!
Középiskolás diákok számára tartottak konferenciát az immunológia témájában április 28-án a Magyar Tudományos Akadémián.
Vágólapra másolva!
Magyar Immunológiai Társasághttp://www.mit.huA MIT honlapjaHogyan véd és mikor árt immunrendszerünk?/erdei/index.htmlErdei Anna előadása az ME-nMeddig leszünk még allergiásak?/nekamkristof/index.htmlNékám Kristóf előadása az ME-n

A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és a Magyar Immunológiai Társaság (MIT) közös szervezésében létrejött eseményre a biológia és az immunológia iránt érdeklődő fiatalokat várták. Az Immunológia Napja előtt egy nappal megrendezett tudományos konferencia a Hogyan véd az immunrendszer a vírusfertőzések ellen? címet kapta és a mostanában leginkább napirenden levő immunológiai témákat járta körbe.

Dr. Kacskovics Imre előadásában a szervezet immunitásának alapjairól, dr. Füst György pedig a HIV-vírusról beszélt. Dr. Deák Judit prezentálásában a humán papilloma vírus fertőzésének veszélyeiről hallhattak az MTA Dísztermében szép számmal megjelent diákok. A konferenciát két madárinfluenzáról szóló előadás zárta: dr. Jankovics István az utóbbi időben sokat emlegetett vírus emberi vonatkozását írta le, míg dr. Lomniczi Béla - állatorvosként - inkább az állati megbetegedésekről beszélt, illetve a vírus madárinfluenza evolúciójáról tartott tartalmas bemutatót.

Az előadások után a program két szervezőjével, dr. Füst Györggyel, a MIT elnökével és dr. Kacskovics Imrével, a MIT főtitkárával beszélgettünk.

Az Immunológia Napja április 29-én van
Az Immunológia Napja április 29-én van
Hogyan jött az ötlet, hogy MIT középiskolások számára szervezzen tudományos konferenciát?
Dr. Füst György:
EFIS
Dr. Kacskovics Imre:

Ezek szerint a konferencia felvilágosító kampányként funkcionált. Célja volt a programnak az esetleges tudományos utánpótlásképzés is?
FGY:
Főleg a felvilágosítás volt a cél, de például volt itt egy diák, aki 11.-es létére abban a laboratóriumban dolgozik, ahol én is dolgozom. Szóval az utánpótlásképzés is jellemző.
KI: Szerintem egyértelmű, hogy része volt a konferenciának az utánpótlásképzés is. Ahogy előadásomban már elmondtam, az immunológia fejlődésének köszönhetően egyes részterületek egyre inkább kikristályosodnak. Ez azért lényeges, mert így könnyebb közérthetően is beszélni róla, mely így akár a középiskolásoknak, akár másoknak is befogadhatóvá válik. Azt is be kell vallani, hogy egy olyan tudós társaságnak, mint a MIT, igenis célja, hogy rábírja a jövő generációit arra, hogy immunológusnak menjenek. Ezt nem csak azért akarjuk elérni, mert mi nagyon szeretjük ezt a tudományágat, hanem azért, mert ennek a területnek a jövőben hatalmas - még megoldásra váró - feladatai vannak, mint az a mai előadásokból is kiderült. Ehhez mindenképpen tehetséges, motivált fiatalokra lesz szükségünk.

Ennek jegyében terveznek még hasonló programokat középiskolásoknak, vagy akár szélesebb körnek?
KI:
Az igazság az, hogy minket nagyon meglepett a nagyszámú érdeklődő a konferencián. Manapság nagyon sok érdekes program van, és éppen ezért nagyon nehéz sikeresen meghirdetni egy ilyen eseményt. Például nehéz elhitetni a fiatalokkal, hogy néhány, a tudomány elefántcsonttornyából kiszabadult tudós ember képes számukra bármi érdekeset mondani. Ehhez képest nagy örömünkre a terem háromnegyed része megtelt az érdeklődőkkel, amit nem is reméltünk a szervezés közben. Ezen felbátorodva mindenképpen szeretnénk valami hasonlót csinálni a jövőben is. Ezt részben már meg is tettük, hiszen az előadások közben is felhívtuk a diákok figyelmét honlapunkra, ahol ők be is kapcsolódhatnak a munkába, így terveink szerint valamiféle kontaktus is megteremtődhet közöttünk. Honlapunkon külön oldalt létesítettünk ilyen célból, ahova már hatvanan regisztráltak eddig.
FGY: Nem véletlenül plagizáltam Baló Györgyöt a konferencia záróakkordjaként, amikor azt mondtam: "Jöjjenek el máskor is!" A honlapunkon található regisztráció arra is lehetőséget ad, hogy ezeket a fiatalokat más rendezvényekre is meghívjuk.

Ha már a honlap szóba került, egy immunológiai honlap elkészítésére vonatkozó pályázati felhívást is közzétettek a középiskolások számára...
KI:
Pályázatunkat úgy terveztük, hogy azok a diákok, akik fogékonyak a biológia - nem feltétlenül az immunológia - iránt, alkossanak háromfős csoportokat és készítsenek az immunológiáról, az immunológia rendszerezéséről szóló honlapot. Egy kis segítséget is adtunk, hiszen honlapunkra feltettünk egy pár oldalas leírást az immunológiáról, hogy a tanulók könnyebben hozzá tudjanak látni a munkához. Hogy a kellő motiváltság is meglegyen, a legjobb pályázatok készítőinek jutalmul ajándékokat fogunk adni.

A Mindentudás Egyeteme e heti előadója Nékám Kristóf allergológus volt, aki az allergiáról tartott beszámolót. Hogyan kapcsolódik össze az immunológia és az allergia?
KI:
Az allergia egy tünete, hogy az immunológiai reakciókészség rossz irányba változik. Egy problémás immunológia rendszerről van szó, ami allergia formájában jelenik meg. Ez egyértelműen immunológiai probléma. Például a pollen a szervezetbe kerülve nem tud szaporodni, és habár igazából káros hatást nem fejt ki az emberre, viszont hiperreakciót vált ki. Ezt az immunsejtek hozzák létre és ezek okozzák azokat a nagyon kellemetlen tüneteket, melyek együttesét allergiának nevezzük, esetleg okozzák azokat a súlyos tüneteket, melyeket asztmának minősítünk. Ez mind-mind az immunológia tárgya, bár ezt kevesen tudják.