A Néma tavasz jelentősége

Vágólapra másolva!
A tudomány az ötvenes-hatvanas években sosem látott sebességre kapcsolt, ezért sok tudós a technikai sikerektől megittasodva a tudomány mindenhatóságát hirdette. Ebben a légkörben jelent meg Rachel Carson amerikai biológusnő könyve, a Néma tavasz, mely éppen arról szólt, hogy a tudomány munkássága nem mindig áldásos. Korszakos jelentősége miatt a könyvet a Mindentudás Egyeteme több előadója - legutóbb Balázs Ervin - is emlegette.  
Vágólapra másolva!
Környezetvédelem - fenntartható fejlődés/mindentudasegyeteme/zrinyi/20040806lang1.htmlLáng István előadása az ME-nGenetikailag módosított szervezetek - tények, remények, fikció?/balazservin/20060403balazs1.html?pIdx=3Balázs Ervin előadása az ME-n

A tudomány a világháború után, az ötvenes években aratta leglátványosabb sikereit. Ennek következtében a korábban elvétve hangoztatott elmélet, mely szerint a tudomány és az általa létrehozott technika a haladás fele vezet, széles körben elfogadottá vált - írja Semlyén István Modern Mítoszok című könyvében. Ráadásul a tudományos haladás megállíthatatlannak tűnt. Mindezt a számok is igazolták. Pierre Auger francia tudománytörténész Derek J. de Solla Price amerikai professzorral a hatvanas évek elején közösen végzett vizsgálataiban kimutatta, hogy míg az emberi tevékenység negyvenévenként megduplázódik, addig a tudományos tevékenység már tizenöt év alatt képes ugyanerre a bravúrra. E folyamat kétszáz éve töretlenül zajlik.

Azt is sikerült kimutatniuk, hogy a megelőző harminc-negyven esztendőben a tudomány fejlesztésére szánt anyagi eszközök megszázszorozódtak (!). Még megdöbbentőbb az adat, mely szerint a hatvanas években a világ valaha élt tudósainak 90 százaléka a szerzők kortársai voltak. A nukleáris energia kifejlesztése (hadi és békés célokra), az antibiotikumok, a műanyag, a lökhajtásos repülőgépek, a rakéták, a műholdak kifejlesztésének időszaka ez. Az ilyen sikerek láttán nem csoda, ha a tudományban eluralkodott az a nézet, hogy a tudomány mindenre képes. Például "szintetikus úton bármit korlátlan mennyiségben elő lehet állítani, szintetikus anyagokkal mindent pótolhatunk..." - írja Semlyén István érzékeltetve a hangulatot. A természet korlátlan átalakításáról szóló, nagyra törő elméleteket hangoztató tudósokkal azonban néhányan mégis szembe mertek szállni.

Rachel Carson

Rachel Carson

Rachel CarsonNéma tavaszLáng IstvánMindentudás Egyetemén elhangzott előadásábanTovábbi részletek a könyvből

A 1962-ben megjelenő írás, mely csak évek múltán kezdte éreztetni hatását, sokak álláspontját megváltoztatta a tudománnyal kapcsolatban, "felébresztette sok tudós lelkiismeretét" illetve életre hívta a környezetvédelem legújabbkori mozgalmát. (Balázs Ervin szerint a könyv hatása lökést adott a molekuláris biológia fejlődésének is, hiszen a növényvédőszer-ipar a hatvanas években új utakat kellett keressen.) A könyv hatását igazából Barry Commoner, Ansley Coal, Paul Ehlrich és társaik munkássága erősítette fel, akiknek a hatvanas években végzett kutatásaiból nemcsak sorra igazolódtak Néma tavaszban megírt hipotetikus felvetések a DDT pusztító hatásáról, de a természetes környezetet kiszorító technikai civilizáció egyéb káros hatásai is kiderültek. A Carson nyomán elinduló zöldmozgalom kezdetben az ellenkultúra egyéb mozgalmaiban - pl. a hippiknél, a diáklázadások résztvevőinél - talál szövetségeseket, de a világ értelmisége is hamar a pártjára áll: 1971. május 11-én a világ 2200 tudósa - köztük számos Nobel-díjas, például Szent-Györgyi Albert - szignója szerepel azon a felhíváson, melyet az ENSZ harmadik főtitkárának, a burmai U Thantnak nyújtanak át. Az ún. mentoni felhívás a pusztító környezetszennyezésre hívja fel a figyelmet, mellyel az emberiség megfosztja a környezetet az önmegújító képességétől; mindezt pillanatnyi előnyök érdekében teszi és ami a legrosszabb: ennek hatása kiszámíthatatlan.

A Néma tavasz óta a tudomány is másként tekint a természetre
A Néma tavasz óta a tudomány is másként tekint a természetre
Gábor Dénes, Bognár József, Szentágothai János László Ervin

A zöld gondolkodás azóta a tudományos és politikai gondolkodás szerves részévé vált. Az Európai Közösség már 1973-ban ún. Környezetvédelmi Akcióprogramot hirdetett meg, melynek keretében jelentős anyagi forrásokat csoportosított át környezetvédelmi célokra. Jelenleg a hatodik akcióprogram van érvényben, mely 2012-ig tart, az Európai Unió pedig - a világ többi fejlett régiójával egyetemben - úton-útfélen a fenntartható fejlődés megvalósítását hangoztatja.