A GM növények kereskedelmi szabályozása

A genetikailag módosított élőlényeket tartalmazó termékeknek ma már hatalmas piaca van. Európa a mai napig vonakodik attól, hogy komolyabban foglalkozzon genetikailag módosított termékek előállításával és kereskedelmével. Talán ez is az oka, hogy harcos védelmezője az ilyen termékek kereskedelmét szabályozó Cartagena Jegyzőkönynek.

A biotechnológia óriási fejlődésen ment keresztül az utóbbi évtizedekben. A folyamat talán leglátványosabb eredménye a genetikailag módosított (genetically modified - GM) élőlények megjelenése. Az első GM-növényt 1983-ban állították elő. Az iparszerű termelés éppen tíz évvel ezelőtt, 1996-ban indult el. Az első GM növények között volt a gyapot és a kukorica, melyeknél a rovarirtó szerekkel szembeni ellenálló-képességet kellett javítani és ide sorolható a szójabab is, melyet viszont a gyomirtó-szerekkel szemben kellett "jobban felkészíteni". Mai napig ebből a három GM-növényből termesztenek a legtöbbet.

Manapság világszerte több mint 21 országban több mint nyolcmillió ember foglalkozik GM-növények termesztésével (http://www.isaaa.org), tehát a genetikai újításokból kinövő iparág valóban elterjedt. Egy korábbi adat szerint 2003-ban világszerte mintegy 68 millió hektáron nevelnek genetikailag módosított növényeket. Európában - főként az Európai Unióban - százezer hektáron folyik termesztés, tehát Európa részesedése a GM-üzletből igen alacsony. A GM-növények legnagyobb részét, körülbelül 63 százalékát az Egyesült Államokban termesztik, de úgy tűnik, Argentína sem habozott a GM-növények alkalmazásával kapcsolatban, hiszen világpiaci részesedése 21 százalékos. A GM-növények alkalmazásánál meg kell említeni még Kanadát (6 százalék), Brazíliát (4 százalék), Kínát (4 százalék) és Dél-Afrikát (1 százalék). Könnyen kiszámítható, hogy a hat ország a világtermelés 99 százalékát állítja elő.

GM: pro és kontra

A statisztikai adatok jól tükrözik a genetikai beavatkozásokkal szembeni szűnni nem akaró szkepszist: látszik, hogy egész országok nem hajlandóak használni az új technológiákat. Ezért nem meglepő, hogy sokakat aggaszt a kérdés, hogy kereskedelmi forgalomba hozhatóak-e a GM-növények. A világ közvéleménye, a politikusok, de maga a tudomány sem képes egységes álláspontot kialakítani.

A genetikusok többsége állítja: komoly vizsgálatok előzik meg, hogy a GMO-ból termék legyen

A témával foglalkozó genetikusok többsége mégis azon az állásponton van, hogy felesleges pánikkeltés történik, hiszen a boltok polcaira kerülő GM-növények biztonságát komolyan ellenőrzik.

A Pusztai-ügy
A génkezelt növények biztonságáról folyó, immár tíz éve tartó vita akkor zajlott a legintenzívebben, amikor kipattant a Pusztai-ügy. Történt, hogy 1998-ban Pusztai Árpád, egy magyar származású, nemzetközi hírű genetikus interjút adott egy brit televíziónak és beszámolt arról, hogy a skóciai Rowett Intézetben vezetett kutatásainak előzetes eredményei arra utalnak, hogy a génkezelt paradicsomok esetleg károsak lehetnek az emberi szervezetre is. Habár Pusztai interjújában kikötötte, hogy csak a vizsgálatban szerepelt paradicsomokról van szó, illetve, hogy eredményeik csak arra utalnak, hogy további vizsgálatokat kell végezni a területen, az interjúból hatalmas botrány lett. Ennek következményeként a kutató tudományos és politikai össztűz alá került (a kutatásokat a skót mezőgazdasági tárca finanszírozta), egyetemi állásából el is bocsátották és éveken keresztül védenie kellett igazát. Évek múltán is nehéz eldönteni, kinek és miben volt igaza az ügyben. (A BBC magyar nyelvű interjúját Pusztai Árpáddal itt olvashatja.)