A magyar tudomány a gazdaságért és a társadalomért

A Magyar Tudományos Akadémia és a Miniszterelnköi Hivatal 2003-ban kötött három évre szóló stratégiai megállapodást. 2006. február 9-én a programban résztvevők a 2004-2005-ös évben elért eredményeikről tájékoztatták az érdeklődőket és a sajtó képviselőit.

Meskó Attila

Meskó AttilaMeH

Ezután az MTA Felolvasótermében a Meskó Attila vezette, az Akadémia és a Miniszterelnöki Hivatal által delegált tagokból álló zsűri a közös projekt keretében az elmúlt évben végzett természettudományos kutatásokról szóló beszámolókat hallgatta meg, majd zárt ülésen értékelte azokat. Először Gyulai József, az MTA Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézetének vezetője számolt be csoportja kutatásairól, azaz a nanotechnológiára alapuló mesterséges szervvel kapcsolatos vizsgálódásaikról. A mesterséges szerv ez esetben "orrot" jelöl: a kezdeti stádiumban lévő, ám biztató eredményekkel kecsegtető projekt célja a szagok érzékelésének objektivizálása volt. Hogy mire jó mindez? A környezetünkben lévő veszélyes elegyek, gázszennyezők kiszűrésére, de nemzetbiztonsági érdekű felhasználása sem elképzelhetetlen: a robbanószerek, kábítószerek felismerésében és kimutatásában akár külföldön is hasznát vehetik a magyar programnak.

Freund Tamás az MTA Kísérleti Orvostudományi Intézetének képviseletében Transzgenikus technológiák és genetikailag módosított egérmodellek neuro-pszichiátriai betegségek gyógyításának a szolgálatában címmel tartotta meg izgalmas előadását. Kutatásuk elsősorban a napjainkban egyre növekvő számban jelenlévő pszichiátriai betegségekre összpontosít, így a szenvedélybetegségekkel, az érzelmi és indulati élet zavaraival, valamint a szorongások kiváltó okaival foglalkozik. Igen tanulságos volt annak a nemrég elkészült össz-európai felmérésnek az ismertetése, mely szerint évi 486 milliárd (!) eurót költ az öreg kontinens ezen betegségek gyógyítására. Számítások szerint ha ennek az összegnek mindössze 0,1%-át fordítanák agykutatásokra, a kiadások máris 0,2%-kal csökkennének... Mivel a gyógyszeres kezelés ezen betegségek esetében nem bizonyul hatékonynak, a kutatók célja a molekuláris, sejtszintű, illetve genetikus okok feltárása volt. Megfelelő terápia, illetve az ennél is fontosabb preventív módszerek kidolgozása esetén az életminőség javulásához járulhat hozzá a munka. Az MTA KOKI kutatásai az agyban lévő kannabinoid jelátviteli rendszer működését vizsgálják genetikusan módosított egérmodellek segítségével. A kutatások végső célja új szorongás- és epilepsziamodellek kidolgozása, melyek a gyógyszerfejlesztésekre is kihatással lehetnek hamarosan.