Őrült tudósok?

Vágólapra másolva!
Bár az angol Christopher Frayling professzor a Royal College of Art dékánja, a közelmúltban mégis közreműködött egy izgalmas tudományos kutatásban...
Vágólapra másolva!
Science seen under the right conditionshttp://news.bbc.co.uk/2/hi/science/nature/4596662.stmA cikk eredeti, teljes változata (angol)

Frayling a kutatásai során elemi iskolákat keres fel, ahol arra kéri a nebulókat, hogy rajzoljanak le egy tudóst. A rajzokat tanulmányozva meglepve szembesült azzal a ténnyel, hogy a gyerekek következetesen ragaszkodnak egy olyan tudósportréhoz, amely már jóval a születésük előtt aktualitását veszítette: kócos hajjal, köpenyben, szódásüveg szemüvegben, őrült tekintettel ábrázolták a Tudóst. A diákok némelyike nem átallotta még az "ŐRÜLT" szót is odaírni maga rajzolta ábrácskája mellé...

Sir Christopher több ízben megismételte a kísérletet, melynek konklúzióit így foglalhatjuk össze: "a tesztek alapján a kutatók 80-90%-a gyakorlatilag bomlott elméjű. Ez a feltételezés egybevág az 1960-as évek ikonográfiájának hagyományával, amely továbbélni látszik napjainkban is." A megtébolyodott és a társadalomra veszélyes tudós sztereotipikus képe persze nem csupán az iskoláskorúak körében él és virul. Frayling szerint a tudománynak a közvélemény szemében elfoglalt kétes értékű szerepére vezethető mindez vissza.

A filmipart is izgatja az őrült tudós képe...

A filmipart is izgatja az őrült tudós képe...


Egyrészt az emberekben megvan a természetes vágy aziránt, hogy megértsék a tudományos fejlődés legújabb eredményeit, különös tekintettel az orvostudományra, valamint jellemző tendencia mindazon dolgok csodálata, melyeket a tudomány tett mindannyiunk számára elérhetővé. Másfelől széles körben elterjedt az a feltételezés, hogy a tudósok őrültek, gonoszak és veszélyesek...

Az őrült tudós képe sztereotípia, amelynek kialakulása arra a tényre vezethető vissza, hogy hétköznapi teendőink során egyfolytában olyan dolgokba botlunk, melyeknek szoros közük van a tudományos kutatáshoz - gondoljunk csak a genetikailag módosított élelmiszerekre, az atomenergiára vagy a védőoltásokra... És honnan a félelem? Az emberek attól tartanak, hogy a tudományos eredményekre semmilyen befolyásuk nem lehet. Vagyis: bár a lehető legnagyobb mértékben kihasználják a tudomány nyújtotta lehetőségeket, mégsem kellőképpen toleránsak azokkal szemben, akiknek a munkája megkönnyíti a hétköznapi életet.